A római vízvezeték útja

A Holdfény Liget – az Alpokalja kalandparkja 14 hektáros területen található Szombathely és Kőszeg között félúton Gyöngyösfaluban, mint a Nyugat-Dunántúl legnagyobb kalandparkja. Kalandpark és élménypark kicsiknek és nagyoknak egyaránt, 3-99 éves korig.

Megtalálható itt több kilométernyi erdei drótkötélpálya, 18 méter magas mászófal, szűknyomtávú erdei kisvasút, íjászkodás, Indián 7-próba, óriáshinta, bátorságugrás, tekerős gokartok, mezítlábas élményösvény, játszótér, trambulin, Manósétány, kápolna, kilátó, kenuzás a Gyöngyös-patakon, kerékpározás, eMonsteRollerezés, kerékpár bérlés és más szolgáltatások.

Erdei drótkötélpályák: Felnőtteknek az ország egyik leghosszabb pályája 1-16 m magasságban, három nehézségi fokra osztva, akár 350 méter hosszal. Gyermekeknek a katica, a póni és a zebra pálya, 10-10 akadállyal. Magyarország első és egyedülálló, mozgásukban korlátozottak által, kerekesszékkel is használható erdei drótkötél akadálypályája.

Mászófal: 18 méter magas mászófal két nehézségi fokkal, 16 méter magas, autógumikból épített függönyfal és jégcsákányos falmászás, ahol a fakorongokba akasztva csákánnyal juthatsz 16 méter magasra.

Kisvasút: a parkban tölgyesében vezet az 1100 méter pályahossz.

Zsupsz!: Szabadesés ejtőgéppel 13 és 5 méter magasból.

Továbbá: 30 méter hosszú csúszókorong pálya, bátorságugrás trapézra, óriáshinta 6 méter magasban, óriáscsúszás az ÍrottKavics Mászótorony tetejéről, 18 méter magasságból, 15 fergeteges csúszás egymás után, akár 100 m hosszan, akár 16 méter magasságban a Száguldó Denevér pályán, a gyermekek pedig a száguldás élményét a Száguldó Kölyök pályán élvezhetik, és még számtalan játék és szórakozás.

eMonsteRoller: próbáld ki te is az elektromos meghajtású, környezetbarát, csendesen suhanó hipszter járgányokat!

A park fő helyisége egyben infópontként is szolgál. Free wifi szolgáltatással, turisztikai információkkal és kiadványokkal áll a látogatók rendelkezésére.

A Szent Ilona kápolna a park tulajdonosának apai nagyanyjáról kapta a nevét, aki tíz gyermeket hozott a világra egy kis Vas megyei faluban mélyszegénységben. Az ő szeretett emlékére állítatta a család a park területén. Mentes minden civilizációs eszköztől, nincsen benne sem víz, sem áram. Teljes egészében fából készült, és kifejezetten a kápolna építésére készült egy harang is, mely minden ide látogató számára szabadon megkongatható. A kápolnában esküvő és keresztelő is tartható.

Szállás: A kalandpark területén található a park „indián rezervátuma”. Igazi indián sátor, azaz "Tipi" szolgál szálláshelyül. A tipik jellemzően legfeljebb hat személyesek. Kiszolgáló épületek (vizesblokk), konyha, tűzrakó helyek találhatóak a rezervátum területén. Besorolás szerint kempingként üzemel. Összesen 18 db hat személyes tipi, 1 db 3 személyes és egy közösségi óriás tipi taláható a rezervátumban. A sátrakban ágykereveteken lehet aludni, melyeken szivacsos, huzatolt matrac található, a szállásadó friss lepedőt biztosít hozzá. Hálózsákot hozni kell!

A park területén van 7 db sütőhely és 4 db katlan, melyeket külön díjért használhattok. A szolgáltatás árába beletartozik: sütőhely használata, tűzifa felhasználása, padok és asztalok, hulladékgyűjtő, vízvételi lehetőség, napernyő. Igény szerint a sütőhelyhez felár nélkül kérhető: bogrács, üst, nyárs, vagy grillrács.

A park kiválóan alkalmas esküvők, különböző családi, baráti, vagy céges rendezvények helyszínéül (leány- és legénybúcsúk, csapatépítők, tréningek), továbbá nyári tábor gyerekeknek napközisen és bentlakásosan egész nyáron.

Családonként / közösségenként legfeljebb egy kutya behozható.

Forrás: https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/kalandpalya/holdfeny-liget-kalandpark/38077430/

A hegyen 2010 óta egy 12 méter magas, vörösfenyőből készült kilátótorony áll.

Mesterséges tó, mely időszakos árvízi tározó. Feladata Szombathely és a környező falvak árvízvédelmének biztosítása. Nevét Abért Lászlóról, a Vízügyi Igazgatóság egyik főmérnökéről kapta.

Forrás: https://vasivizeken.hu/hu/vizeink/lukacshazi-abert-i-es-ii-to

Bozsok község mellett találjuk a Kalapos-köveket a Kőszegi-hegység legvadregényesebb részén. A zöldpala kőzet felszínen lévő sziklaalakzatai érdekes formákkal örvendeztetik meg az arra járó turistát. A Kőszegi-hegységben zöldpalát csak Bozsok környékén találunk. Kialakulása a földörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, melynek során az óceáni kérget létrehozó vulkáni kőzetek képződtek. A későbbi metamorfózis (a nyomás- és hőmérsékletváltozás átalakító ereje) ezeket a kőzeteket alakította át zöldpalává. A folyamat az Alpok felgyűrődéséhez köthető.A tengeri környezetben üledékképződés is folyt. A meszes anyag keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel, de megmaradt a metamorfózis után is, mint puhább, könnyen málló rész. A zölpala felszíni alakzatai annak köszönhetőek, hogy a meszes rész könnyebben mállik, míg a keményebb kőzetek ( "kalapok" ) jobban ellenállnak az időjárásnak.A környéken több apró barlangot is felkutathatunk. A környékhez helyi legendák is fűződnek: Az egyik legenda úgy tartja, hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások kitört fogai. A másik történet szerint az egyik barlangban az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett. Így jöttek létre a Kalapos-kő és a hozzá közeli Széles-kő különös sziklacsoportjai.

Forrás: https://www.alpannonia.at/hu/latnivalok/a-kalapos-koevek

A valaha egyemeletes udvarház, a bozsoki Sibrik-kastély valószínűleg egy római épület maradványaira épült késő reneszánsz-barokk stílusban.

A jelenlegi – Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén fekvő – kétszintes épület különleges építészeti értéke a nemes arányú boltíves kapubejáró. Az L alaprajzú kastély épülete a magas védőfallal együtt öleli körül a négyzetes udvart. A földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek.

A bejárat előtt folyik a Bozsoki Aranypatak, a kastély mellett tájképi stílusban kialakított 7 ha-os védett kastélypark található, melyben lovarda és teniszpályák kerültek kialakításra.

A parkban az őshonos növényfajokon túl, mint a mezei juhar, szomorú kőris, karai juhar, cserszömörce, számos növényritkaság található, mint zöld juhar, szivarfa, nyugati ostorfa, törökmogyoró, közönséges magyal, liliomfa, fekete dió, juharlevelű platán, babérmeggy, duglászfenyő.

Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről, mely 2001-ben nyílt meg, halálának 50. évfordulóján. Címe egy 1936-ban írt verse után: “Utcanév sem jár énnekem”. A kiállításon a családi fotókon és Végh Gyula rajzain át elevenedik meg az élet és történelmi sorsfordulás a Bozsoki kastélyban.

A kastély érdekessége még, hogy olyan filmeket forgattak itt, mint a “Kőszívű ember fiai”, “Különös házasság”, “Fekete gróf” vagy a “Hány az óra Vekker úr?”.

Forrás: https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/sibrik-kastely-bozsok/

Európa egyetlen tematikus csillagászati szakgyűjteménye. A századforduló (XIX-XX. század) tudományos műhelyében végzett európai színvonalú asztrofizikai kutatások eszközeit és eredményeit korunk legújabb csillagászati felfedezéseinek multimédiás szemléltetésével együtt tárja a látogatók elé. A kiállítás témái: Gothard Jenő műszerei, technikatörténeti emlékek, A Herényi Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati tevékenységének eredményei. Alapvető csillagászati ismeretek szemléltetése, bemutatása - interaktív formában.

A Gothard-kastélyműemlék épülete 1696-1699 között épült barokk stílusban, amikor 1881-ben a csillagvizsgálót is létrehozták, akkor az épületet Hauszmann Alajos tervei alapján eklektikus stílusban átalakították, majd és a csillagvizsgálót hozzáépítették a kastély jobb szárnyához

A kastély kupolatornyát maga Gothard Jenő tervezte. Az utca felőli kapunál tábla hirdeti: „ Itt hívta létre 1881-ben Gothárd Jenő csillagvizsgáló obszervatóriumát.”

A kastély épülete jelenleg használatban van ennek ellenére eléggé romos. Önkormányzati lakások voltak benne.

Forrás: https://amultemlekei.hu/gothard-kastely-szombathely/

1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás alkalmával felvett jegyzőkönyv részletesen beszél a Szentkútról. Eszerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízétől megnyíltak. A kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. A kápolna mellé hamarosan három keresztfából álló Kálváriát is építtettek. 1906-ban a forrás, illetve a kápolna köré 14 kisebb stációs kápolna épült Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázoló szoborcsoportokkal. Ebben az időben kapott a kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot a karmelita nővérektől. 1936-ban Hosszú István és neje váratlanul elhunyt kislányuk emlékére egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak. Évente kétszer, -Szentkút búcsúkor- a szent kereszt megtalálásának (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának (szeptember 14.) napját követő vasárnapon nagy számban keresik fel a környező plébániák hívei is. Régi hagyomány, hogy húsvét hajnalán a gencsi hívek –a bibliai jámbor asszonyok példáját követve- a Szentkútnál adják meg a tiszteletet a feltámadt Üdvözítőnek.

A Mária út, és a Szent Márton zarándokút része.

A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) is elzarándokolnak a kegyhelyhez, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.

Forrás: https://gencsapatiertektar.hu/hu/ertekek/gencsapati-szentkut/

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

A legenda

Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán. Íme az egyik:

"Az ördögök valamikor itt kergetőztek, veszekettek e' na' kűve. Veszekedís közbe' dobták ezt oda. Az egyik igen elfáradt, ráült a kűre, ammeg ahogyan ráú't belenyomódott a fődbe, a teteje meg behorpadt, beméllett. Ezt még mast is meg lehet látnyi." (Ávár Sándor 70 éves - Gencsapáti)

Az "ördögkő" viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen "egykő", azaz szentkő volt. (Az "egy" szó régen szentet is jelentett. Pl. egyház = szentház).

Forrás: https://gencsapatiertektar.hu/hu/ertekek/ordogko-a-szentkut-fele-vezeto-gyaloguton/

„Márton Pannonia Sabaria nevű városában született”

A középkorban a Szent Márton templom volt a város plébánia-temploma. 1638-ban Draskovich György győri püspök a templomot a domonkosoknak adta, az ő birtokukban volt egészen 1950-ig. Az épület jelentős bővítésére 1668 és 1674 között került sor. Ebben az időben épült a domonkos rendház is, amelynek földszintjén találjuk a Szent Márton Látogatóközpontot. A látogatóközpont kiállításai: Szent Márton tisztelete Szombathelyen, Szent Márton a néphagyományban, Szent Márton ábrázolások a Nyugat-Dunántúlon, Domonkos rendi emlékszoba. A templom előtti Szent Márton kutat már 1360-ban oklevél említi. Az 1938-ban állított kútszobor (Szent Márton megkereszteli édesanyját) Rumi Rajki István alkotása.

A feledés homályába burkolózott történetű falmaradványokról a 2000-es évek második évtizedéig a helyi lakosok közül is kevesen tudták, hogy létezik. A rekreációs célra átalakított Bozsok-patak mellett ma szép környezetben vehetjük szemügyre az egykor monumentális épület romjait.

Ha Bozsok központja felől a település fő útján, a Rákóczi utcán haladunk, az útkanyarulatban a falu látképét a Szent Anna-templom uralja. Mögötte, a patak túlsó partján bújnak meg azok a falak, amelyek a szájhagyomány szerint egy 15-16. századi kolostor romjai. Az eredetileg négyszögletű épületben feltehetőleg szerzetesek éltek. Egyesek úgy vélik, hogy a pálosokhoz tartozott, míg mások inkább a premontrei prépostsághoz kötik. Viszont ez csak feltételezés, mert semmiféle írásos forrás nincs arról, hogy Bozsokon vagy a környékén valaha is kolostor lett volna. Az is csak feltételezés, hogy az építmény valaha a területet birtokló Sibrik család lakótornya lehetett. Napjainkra csak a kőfal északnyugati sarka maradt meg. Ablakainak keskeny nyílásai meglepő módon ágyúlőrésként szolgálhattak. Egy 17. század eleji forrás már csak romként említi az épületet, amely jelenleg műemlékvédelem alatt áll.

A romok létezéséről sokáig csak egy-két helybéli tudott. A kíváncsiskodók szeme elől 2016-ig egy magánterületen lévő, magasra nőtt bozótos zárta el az épület maradványait, amely nemcsak megközelíthetetlen volt, hanem teljesen bele is olvadt a környezetébe. A "felfedezését" tulajdonképpen a Castanea Egészséges Középkorúakért Egyesületnek köszönheti. Nekik az volt a céljuk, hogy a rom közvetlen szomszédságában, a patak túlpartján található épületben létrehozzák a Bozsoki Közösségi Egészségcentrumot. Sok önkéntes jelentkező összefogásával nemcsak a régi házikót tették rendbe, hanem a környezetét is. A kert után megtisztították a telekhatáron futó patakmedret, amelyben később Kneipp-ösvényt alakítottak ki.

Az itt dolgozók egy lelkes kis csapata vetette fel, hogy a patakparton túli részen is folytassák a tereprendezést, mert néhányan azt állítják, hogy az átjárhatatlanul sűrű bozót egy középkori épület romjait takarja. Amint megszavazták, el is kezdték a bozótszövevény felszámolását. Az apró dombocska tetején végül megmutatta magát a kolostor maradványa, amit konzervált az idő.

Aki ma erre jár, rá sem ismer a régi állapotra: fahidacskán sétálhat a rom felé vezető ösvényen a patak felett egy füves, gyümölcsfákkal beültetett területre. A szép környezetben most bárki megnézheti a megmaradt falakat. A műemlék dombocskáját piknikezésre, szabadtéri rendezvények, kézműves vásárok, koncertek, kulturális, közösségi programok helyszínévé alakították, ami még jobban összekovácsolja a helyi közösséget és az érdeklődőket.

Forrás: https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/rom/bozsoki-rom/27350098/#caml=a14,2q6bmx,7tt4hp,0,0

Ahogy a Birodalom minden területén, itt Pannóniában is a katonai megszállást követő polgári berendezkedést a terület felmérése előzte meg: mérnökök jelölték ki az utakat, a felépítendő városok városfalait, és utcarendszerét, a lakosságnak, katonaságnak, államnak juttatandó földterületet és nem utolsó sorban a közműhálózatot. Savaria alapítását a történetíró Plinius és fennmaradt iratok alapján Claudius császár (Kr.u. 41-54) uralkodása idejére teszik. A város Colónia Claudia Savariensium, azaz a savariaiak claudiusi colónája nevet kapta és a XV. Apollinaris légió kiszolgált katonái számára alapították.

Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Bucsu megállóhely korábbi felvételi épülete, az egykori 21-es számú Szombathely-Pinkafő szárnyvonalon található. Az 1888-ban megnyitott vasútvonalat az 1920-as trianoni békeszerződés utáni új határvonal magyar szempontból a legkevésbé kedvező módon metszette. Így a határátmenet 1948-as megszűnése után magyar oldalon a mozdonyvontatású szerelvények Torony állomástól Bucsu megállóhelyig toltmenetben közlekedtek, egészen a vonal 1960-as felszámolásig. Ezen a vonalon található – a gyalogos hídként ma is üzemben lévő - szombathelyi Perint-híd, melyet a menekülő német csapatok robbantottak fel 1945-ben. A későbbi helyreállításkor az eredeti híd nyugati oldalát levágták, s egy ideiglenes pótlással üzemelt 1960-ig.

A vasúti töltés az emlékhelytől a határig kivehető – Szombathely felé pedig több helyen még teljesen megvan, tekintve, hogy itt néhol magas töltésen haladt a vonal -, az országhatár irányában 1976-ig egy másik őrház is állt („Virág ház”). A vonal osztrák oldala részint használatban van, a pálya Rohoncig megvan, menetrendszerinti személyforgalom azonban csak Felsőőrig van; kisebb szakaszon pedig múzeumvasút közlekedik.

Forrás: https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/bucsu/kozlekedesi-emlekhely

Az 1965. évi árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott nem csak a Gyöngyös-patakon, de az Arany-patakon és a Sorok-Perint vízfolyás mentén egészen a Rába folyóba történő betorkollásig. Az Arany-patak vízhozama a rendezetlen, alacsony vízszállító képességű mederben és az ártéren folyt le. Az Arany-patak, Gyöngyös és Sorok-Perint vízrendszer árhulláma egymásra futott, ezért a Sorok-Perint vízfolyás Szombathely belvárosában idézett elő súlyos károkat. A rendkívüli árhullám levonulását követően, több tanulmány is készült melyek összehangoltan a Gyöngyös-patakon megvalósítandó Lukácsházi tározó és az Arany-patakon megépítendő Dozmati tározó építésével a térség árvízmentesítésének problémáját kívánták megoldani.

forrás: https://www.nyuduvizig.hu/nyugat-dunantuli/vizgazdalkodas-vizszolgaltatas/vizvisszatartas/tarozok/dozmati-tarozo

Érdekessége, hogy nem felfelé tör az égbe, hanem 45 fokos szögben van megdöntve. Felérve a tetejére kicsit olyan, mintha a semmiben lógnánk. Az elénk táruló panoráma azonban bőven kárpótol! A fából ácsolt torony tövében padokat, asztalokat is találunk.

forrás: https://dozmat.kornyeke.hu/csodaszarvas-tanosveny

A Csodaszarvas natúr és kultur tanösvény Dozmat természeti és kulturális értékeit mutatja be egy kellemes túrázás során!

A túra hossza: kb. 5,6 km

A túrát kezdhetjük mindjárt a faluba beérve bal kéz felől található Szabadidő parknál, itt parkolni is lehet. Ott találunk egy információs táblát, amely a különböző sétaútvonalakat mutatja.

Elindulva a frissen aszfaltozott úton a dombra, táblák sokasága segít a tájékozódásban. Hamarosan, kb. fél km-es szakasz után egy Kelta Fahoroszkóp táblához érünk, amelyről ki-ki leolvashatja, hogy melyik fának felel meg a születési ideje. Ezután a túra folyamán folyamatosan találkozhatunk az egyes típusokat bemutató táblákkal.

forrás: https://dozmat.kornyeke.hu/csodaszarvas-tanosveny

Egy óriási méretű falfestmény van Szombathely belvárosában, a Fő tér északnyugati szélén. Valójában a Széchenyi István utca 13. szám alatti Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium és Rendház keleti falán van, de onnan éppen nem látható. Ha a Széchenyi István utca 14. számú házba, vagy a még keletebbre lévő átjáróházak udvarába megyünk, onnan szabadon szemlélhetjük. A területre kocsikkal is behajthat bárki és ott leparkolhat - így a festmény köztéri.

A falfestmény 68 méter hosszú és 14,8 méter magas. Ezzel az 1006,4 négyzetméternyi felületével nemcsak Szombathely és Vas megye legnagyobb alkotása, hanem "Közép-Európa legnagyobb történelmi tárgyú kültéri falfestménye".

Ugyanis a festmény Szombathely kétezer éves történelmét idézi fel. 25 esemény megörökítésével, egyetlen sorozatban, balról jobbra haladóan, időrendben követik egymást a fontos történések. Vonulnak a római légiók, idelátogatnak a római császárok, később a magyar királyok, püspökök. Láthatunk a falképen régi városábrázolásokat, címereket, épületeket, képeslapokat, pénzérméket, jelmondatokat. Végül jön a modernitás: vasút, villamos, vízellátás, polgárosodás.

Sok ábrázolás önmagáért beszél. A még pontosabb tájékoztatást az udvar túlsó oldalára tett, négy különálló információs tábla adja. A négy lábon álló, kissé ferdén elhelyezett táblák tetején ott van a festmény egynegyede, és a beszámozott részleteket elolvashatjuk három (magyar, angol és német) nyelven. A 25 motívum címei az alábbiak:

1. Mozaik. A helytartói palota mozaikpadlója.

A festmény a millennium évének tiszteletére, 2000-ben készült el. Tervezte Navratil Ferenc grafikusművész. A kivitelezést - Takács Tibor vezetésével - az akkori tanácsnok, Sákovics Ferenc cége, a Raszter-Alp Kft. végezte. A bal felső sarokban ez áll:

Szombathely szívében egy ékszer a Csónakázó-tó. Amennyire régi Szombathely város, azaz Savaria története, annyira fiatal a település szívében található Csónakázó-tó kialakulásáé. A szombathelyi Csónakázó-tó múltja a 60-as évekre nyúlik vissza, amikor is az agyagbányászat miatt kialakult területet az Arany-patak táplálásával elkezdték vízzel feltölteni, hogy egy Horgász- és Csónakázó tavat létesítsenek.

Szombathely "Zöld Szíve", a város egyik gyöngyszeme kellenes, nyugodt környezetben várja a pihenni, sportolni és szórakozni vágyókat.

Savaria, mai városunk elődje saját vízvezeték- és csatornahálózattal rendelkezett már az ókorban. A rómaiak a Kőszegi - hegység forrásainak vizét 20-25 km hosszúságú agyagvezetékeken, illetve falazott csatornákon szállították Savaria polgárainak. A Vasivíz Zrt. Északi Gépházában a szombathelyi vízmű 100 éves fejlődését bemutató kiállításon túl a gyűjtőkút működése, és a kutak vízét vezető járható betonalagút is megtekinthető.

Múzeumban megtekinthető:

• régi berendezések és a felújított vízműtörténeti kiállítás,
• filmvetítés,
• vízműgépházban kialakított II. világháborús óvóhely,
• szennyvíztisztító telep működése interaktív maketton,
• egyéb szakmai érdekességek.

A látogatók megismerkedhetnek a vízszolgáltatás múltjával és jelenével, a szennyvízelvezetés és tisztítás folyamataival. Továbbá a mindennapi életben is alkalmazható környezettudatos vízhasználati és szennyvízelvezetési ismereteket nyújt.

Esélyegyenlőséget figyelme bevéve a múzeumlátogatást nagyothallók részére 4 db tablettel biztosítjuk.