Gencsapáti
A Gyöngyös-sík nyugati részén fekszik, Szombathely észak-északnyugati szomszédságában, a Gyöngyös-patak partján észak-déli irányban 4 kilométer hosszan elnyúlva. Az egykori Nagygencs községből alakult mai falurész alkotja a település déli felét, míg Gyöngyösapáti településrész Gencsapáti északi részén terül el.
Mint a környéken mindenütt, Gencsapáti területén is kerültek elő réz- és bronzkori emlékek, sőt őskori csiszolt kőeszközöket és kerámiatöredékeket is találtak. 1941-ben egy népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak.
A római korban a település Savaria (a mai Szombathely) „elővárosa” lehetett, erre utalnak az előkerült épület- és vízvezeték-maradványok. A római provincia idejéből származik az az oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül.
A nyugatrómai birodalom bukásától Szent István koráig a település a Salzburgi Érsekséghez tartozott. Első királyunk egyházszervezése során a Győri Püspökség fennhatósága alá sorolta.
A település honlapján elérhető adatok szerint Nagygencset először egy 1288-ban kelt oklevél említi „Villa Gench” néven. A faluban a Genchieknek voltak birtokaik, melyen 1372-ben megosztoztak. A község – amely a kőszegi uradalom része volt – a középkorban többször cserélt gazdát. Birtokosai között megtalálható a Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchi és az Eszterházy család.
A hajdani Gyöngyösapátit 1328-ban említi egy jelentés, melyet a vasvári káptalan készített Károly Róbert részére. E jelentés szerint a Vas vármegyei Apaty birtok egy bizonyos Rempe fia Salamon fia Mihály birtokában volt. Kör alakú nyilvános kápolnáját 1815-ben lebontották, helyére kőkeresztet állítottak fel. Új temploma 1903-ban készült el. A falu nevezetesebb birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchenyi család. A 12 szobás várkastélyt a Chemetey család építtette a XVI. század második felében. A kastélyt a Széchenyi család az 1820-as években építtette át klasszicista stílusban.
A gyakori birtokcserék után a kastély Apponyi Albert birtokába került. Halála után 1935-től tiszti üdülő, majd lengyel menekültek szállása a háború végéig. 1945-től 1948-ig volt deportáltaknak nyújtott otthont, majd ismét katonai kezelésbe került. 1956 óta gyermekotthonként működött. Jelenleg egy vállalkozás tulajdonában van, állapota sajnos nagyon leromlott, nem látogatható!
A két szomszédos települést 1943-ban egyesítették Gencsapáti néven.
Nevezetességek
Szentkút
Gencsapáti legnevezetesebb látnivalója a falu határában található Szentkút, amely a környék kedvelt zarándokhelye. 1756-ban Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás jegyzőkönyve részletesen beszámol a gencsi határ nyugati részén fakadó bővízű forrásról, amely fölé Török Mihály és felesége, László Katalin kápolnát építtettek hálából kisgyermekük csodás gyógyulásáért.
Ördögkő
Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.
Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán.
Az “ördögkő” viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen…
Gencsapáti Plébániatemplom (műemlék)
Első leírása egy 1674. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel, ahol a templom mellett álló kápolnát is megemlítik. Az írásos emlékek tanúsága szerint az épület 1689-ben már meglehetősen romos, annak ellenére, hogy Eszterházy Pál megnagyobbíttatta és javíttatta. 1880-ban három hajóssá bővítették eklektikus stílusban. A templom védőszentje Szt. Jakab apostol.
A templombelső freskóit Steffek Albin festette 1937-be. A templomot 2001-ben restaurálták, így ma újra régi szépségében látható. A Gencsapáti Plébániatemplom sekrestyéjének déli falán több mint 60 évig láthatatlan falfestmény restaurálására került sor 2006-ban.
Szent István templom (Apáti 1903)
A kör alakú nyilvános kápolnát 1815-ben lebontották, helyére kőkeresztet állítottak fel. Az új templom 1903-ban készült el a helyi egyházközség adományaiból. A templom védőszentje Magyarország Patrónája helyett Szent István király lett. Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Az oltár felett a szent király képét helyezték el, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Apponyi kastély (Apáti)
A kastélyt a Csömötey család építtette, a Péchy és Bertha családok, mint birtokosai javíttatták, a későbbi tulajdonosok átalakíttatták. A „várkastélyban” volt: 12 szoba, 2 konyha, 2 kamra, és 2 pince. A birtokhoz két kocsma is tartozott, egy a faluban, egy az országút mellett. A sok tulajdonos váltás után 1810-ben a Széchenyi család megvásárolta az apáti birtokot. 925. október 15-én adták el a Széchenyiek az államnak. 1926. március 15-én az állam Apponyi Albertnek adományozta.1933-ban – Apponyi Albert halála után – visszakerült állami tulajdonba a Magyar Királyi Honvédelmi Alap kezelésébe.1939-tôl 1944-ig lengyel tiszti tábor volt. 1944. november és 1945. március között nyilas minisztérium székhelye.
1946-47-ben a JOINT nevű szervezet zsidó gyermekeket üdültetett itt. 1957 júliusától-2006-ig megyei fenntartású gyermekotthonként működött. Napjainkban állapota sajnos nagyon leromlott, egy vállalkozás tulajdonában van.
Szentháromság szobor („Gencs és Apáti határán” 1777)
A szobrot állíttató Bertha János dédapja volt Deák Ferencnek a „Haza bölcsének”.
Apáti kereszt (Apáti dombon)
Az egyházmegye püspöke, Böle András 1840-ben látogatta meg a németgencsi plébániát filiáival együtt, és tartott vizsgálatot. A látogatás során készült jegyzőkönyv megemlíti, hogy a filia Apáti félórai távolságra van a plébánia templomtól. A település lélekszáma: 138 felnőtt és 13 gyermek Apáti földesura gróf Széchenyi Pál. A Széchenyi család kastélyában tartózkodott udvari káplánként a 70 éves Trunschek Antal esztergomi egyházmegyés lelkipásztor. A falu plébánosa Torma Mihály volt. A plébániához tartozó kápolnák felsorolásakor megemlíti, hogy a Szentháromság tiszteletére emelt kápolnát az 1815. évi visitátio után lebontották, és helyére keresztet állítottak, 1840-ben.
Szent Rókus Kápolna
1894. augusztus 12-én szentelte fel a kerületi esperes, Major János prépost és kőszegi plébános az új Szent Rókus kápolnát, mely az előbbinél alkalmasabb helyre és megnagyobbítva építtetett a német – gencsi hírek által a vasúti megállóhely tőszomszédságából – hol a gőzgép telefüstölte-, a községhez közelebb hozatott és déli fekvéssel építtetett a Szentegyház út mellé közégi fundusra.
Mária kép” kápolna fülke
A Mária-szobros kápolnafülkét Tömő István családja állíttatta a 19. században (az évről és a szándékról nincs pontos adat). Az eredeti fából faragott Mária-szobrot 1989-ben ellopták, majd az új szobrot is eltulajdonítotották. A helyére került – ma is látható – Szűzanya kis fatimai szobrát tisztelhetjük a fülkében (Orbán István volt gencsapáti plébános felajánlása). A kápolnafülkét 2015-ben a Gencsapáti Egyházközség felújítatta.
Szent Vendel Szobor
A mészkő szobor másfél méteres, tagolt párkányos, százhúsz centis posztamensen áll, a lábánál egy kis bárány, kezében pásztorbot. Iker József állíttatta 1921-ben fogadalomból.
Helytörténeti kiállítás Gencsapátiban
Csordás Csabáné tojásfestő Népi Iparművész a családi házuk istállójából alakított ki egy- több mint 500 tárgyat bemutató) helytörténeti gyűjteményt, amely látogatható az érdeklődők számára. Csodálatos munka és kivitelezés, a bemutatott tárgyak 90 %-a a házból való.
A községben 1993-ban alapított hagyományőrző néptáncegyüttes működik.
A verbunk – Összeköt és megkülönböztet: Összeköt bennünket a Kárpát-medencében megtalálható verbunkokkal és megkülönböztet, mert csak a településre jellemző sajátosságokat hordoz. Élő hagyomány a gencsapáti néptánckultúra a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes (1938) szakmai munkájának és átörökítő tevékenységének köszönhetően 6 csoportban 120-an táncolnak településen. Az együttes többszörösen kiválóan minősült, célkitűzése a néptánchagyomány megőrzése, feldolgozása, terjesztése és átörökítése.
https://veloregio.com/hu/2022/06/19/koszeghegyalja-tura/Írottkő Kőszeg
Az Írottkő (884m) nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is.
Németül is így hívják: Geschriebenstein, azaz „Megírt kő”. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, mind Magyarország, mind Ausztria irányából látogatható. A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana. A hegy korábbi neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.
MEGKÖZELÍTÉS:
Az Írottkőt csak gyalogosan lehet elérni, és az alább részletezett módokon közelíthető meg.
Tömegközlekedéssel
A Szombathelyről és Kőszegről induló autóbuszokkal Velem, autóbusz forduló megállóhelyig kell utaznunk. Ugyanezekkel a járattal akár Bozsokig is utazhatunk. Megközelítéstől függően vagy a Bozsok, Rákóczi utca (K jelzés), vagy a Bozsok, autóbusz-váróterem (Z jelzés) megállóban kell leszállnunk.
Autóval
Velemben a Gesztenyés utcán át nyugati irányban hagyjuk el a falut, majd felautózunk a hegyre egészen a Hörmann-forrásig. Itt kell letenni az autót még a sorompó előtt. A parkolás díjmentes. Kőszegről is eljuthatunk a Hörmann-forráshoz a Szabóhegyen keresztül. A Szabóhegyi sífelvonónál és síháznál kell balra fordulnunk Velem irányába, majd az út végén jobbra, hegynek felfelé venni az irányt. Ezen érünk a forrás melletti parkolóhoz. Ha van nálunk útlevél vagy személyi igazolvány, Ausztria felől is megközelíthetjük a kilátót. A Kőszeg-Rattersdorf határátkelőt magunk mögött hagyva egyenesen Lockenhaus (magyarul Léka) felé visz az utunk. Lékán a település központjában figyeljük a Rechnitz (Rohonc) felé irányító táblát! Menjünk át a hídon, majd végig az 56-os utat kövessük egészen a hegy tetejéig, az ún. Passhöhe parkolóig. Innen a legkényelmesebb elsétálni a kilátóhoz (2 km).Gyalog
Velemből nyugat felé induljunk a Kossuth Lajos utcán a "P" jelzéseket követve (4,9 km).
Bozsokon a Rákóczi utcai megállóból az Országos Kéktúra K jelzéseit kövessük akár a kiindulóponttól az Írottkőig (7,7 km) Ha nem kéktúrázunk, a rövidebb verzióhoz szintén a K jelzésen induljunk észak felé, majd térjünk át a K+ és a pirosalpannonia® jelzésekre. A kettő elágazásánál az alpannonián® haladjunk tovább. A patakátkelés után a P jelzésű ösvény keresztezi az utunkat, amin balra térünk a végcélig (6,3 km). Ha autónkat a Hörmann-forrásnál tesszük le, az úttól délre induló ösvényen induljunk a csúcs felé a K, Z, pirosalpannonia® jelzések mentén. Ausztriában a Passhöhe parkolóból a piros alpannonia® jelzésen induljunk kelet felé (2 km).Forrás: https://koszeg.hu/hu/latnivalok/ne-hagyja-ki/seta-az-irottkohoz-11288.html
Óház-kilátó Kőszeg
A 609 m magas Óház-tetőn épült a XIII. században a város első vára, a Felsővár vagy Óvár. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót, melyről felülről tekinthetünk rá a városra
Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő-tóra valamint a szomszédos Ausztriára.
A XIV. században az Alsóvár (Jurisics vár) létrejöttével a Felsővár fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorny alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót. Gyönyörű panoráma nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a hegység élővilágát bemutató Csillaghúr tanösvény, mely a Kincs-pihenőtől indulva egy körtúra keretében végigjárható.MEGKÖZELÍTÉS:
Autóval
Ha kocsival szeretnéd megközelíteni az Óház-kilátót, akkor Kőszegről vedd az irányt a Temető utcán keresztül a Szabóhegy felé. A Szabóhegyi szerpentinen végigautózva, majd a sífelvonót is elhagyva érkezel a Kincs-pihenőhöz (vagy régi nevén Okmányoshoz). Az autót itt le kell tenned. Innen kétféleképpen érheted el a kilátót gyalogosan, mindkét útvonalon kb. 20 perc alatt:
1. Először kövesd az aszfaltos erdészeti utat, majd kb. 10 perc gyaloglás után térj le jobbra a Z és az alpannonia piros jelzésén, melyek egészen a kilátóig vezetnek. 2. A Kincs-pihenőtől először kövesd a K●, majd a K▲ jelzést. Autóval a Kincs-pihenőtől az erdészeti úton kizárólag a behajtási engedéllyel rendelkezők mehetnek tovább egészen a kilátó alatti parkolóig. Innen még egy emelkedős szakaszon további 5-10 perc gyaloglással érünk fel a kilátóhoz. Az Óházhoz kirándulók a Kincs-pihenőnél lévő parkolóhelyet használhatják (ingyenes). Innen a fent említett két útvonalon juthatunk el gyalogosan a kilátóhoz.Gyalog
Az autóbusz pályaudvarról induljunk el gyalogosan a Szük utcán keresztül a Temető utca irányába. A Temető utcán végig kövessük a P és S jelzéseket, majd az utca végén, a Szénsavas-kútnál térjünk el a Hermina utca felé, ahonnan már egészen a kilátóig a párhuzamosan futó Z és az alpannonia piros jelzéseket kell követnünk. (4,1 km) Ha körtúrát szeretnénk tenni, a kilátótól a Z jelzésű út másik, déli ágán, a Meszes-völgyön át térhetünk vissza Kőszegre. A teljes útvonal Kőszeg belvárosától számítva kb. 11 km - nagyjából 3,5-4 óra menetidővel.Forrás: https://koszeg.hu/hu/latnivalok/ne-hagyja-ki/ohaz-kilato-11292.html
Hétforrás Kőszeg
A jelenlegi forrásfoglalás a Millennium évében készült, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről.
Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat vagy Felsővárat. Erre utal a forrás régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A 17. században német neve volt: Brunnengraben kútja, azaz a „Kútvölgye kútja”. Kőszeg neves költője, a 18. században élt Rajnis József verset írt róla: „Ott amaz hét forrás kelleti tiszta vizét” (1781). A Hétforrás 1994-ben, 2003-ban és 2015-ben felújításra került, esőbeállóval, pihenőhelyekkel várja a látogatókat. A közelben romokban álló egykori határőrlaktanya várja jobb sorsát.
Az Írottkő Natúrparkért Egyesület minden július utolsó szombatján tartja az ún. Hétforrás Pikniket amikor városból buszjárat közlekedik a Hétforrásig.
MEGKÖZELÍTÉS:
Autóval
Ha kocsival szeretnéd megközelíteni a forrást, akkor Kőszegről vedd az irányt a Temető utcán keresztül a Szabóhegy felé. A Szabóhegyi szerpentinen végigautózva, majd a sífelvonót is elhagyva érkezel a Kincs-pihenőhöz (vagy régi nevén Okmányoshoz). Az autót itt le kell tenned. Innen vagy a K● jelzésen, vagy az aszfaltos úton kb. fél órás sétával megközelítheted a forrást.
Gyalog
Az autóbusz-pályaudvarról induljunk el gyalogosan a Kossuth Lajos utcán, ami elvezet minket a város Fő terére. Sétáljunk át a téren a templom irányába és forduljunk jobbra a Városház utcára. Innen már az Országos Kéktúra K jelzésű nyomvonalát követhetjük, habár a műemléki épületek miatt itt kicsit ritkábbak a jelzések. A Városház utcán és a Hősök tornya alatt áthaladva a Jurisics térre érünk. Szemben a hegyen megpillantjuk a Kálvária-templomot, mely utunk egyik állomása lesz. Haladjunk tehát továbbra is egyenesen, végig a Rajnis utcán, melynek végén kiérünk a történelmi belvárosból. Menjünk át az út túloldalára és folytassuk túránkat egyenesen végig a Pék utcán, az Árpád téren, a Sziget és a Kálvária utcákon keresztül. Rövidesen a kálvária 1. stációjához érkezünk. Ha az Országos Kéktúra K jelzésén szeretnénk eljutni a forrásig, észak felé kövessük a jelzéseket (4,2 km).
Az egy picit rövidebb verzióhoz a Pék utca végén a Királyvölgyi utcára fordulva az innen induló K+jelzéseket kell követni a Kincs-pihenőig (2,4 km). Itt a K● jelzésre váltva jutunk a forráshoz összesen 4,1 km, kissé meredekebb úton vezető sétával. Ha körtúrává szeretnénk tenni a forrás látogatását, érdemes a fenti két útvonalat kombinálni. Kényelmesebben a GesztenyeKék Egyesület által kitáblázott körtúrán kezdve közelítheted meg, mely a Koronaőrző bunkertől indul nem a Kálvária, hanem az Ördögárok felé. A szőlőskertek között lassú emelkedéssel eléred az erdőt ahol rá kell térned az Országos Kéktúra K jelzésére, mely elvezet a Hétforráshoz.Forrás: https://koszeg.hu/hu/latnivalok/ne-hagyja-ki/hetforras-11291.html
Chernel-kert Kőszeg
Kőszegen nem csak a történelmi városközpont érdekes látnivaló, muszáj felkeresni a Bechtold István Látogatóközpontot, mellette pedig az egykori gyümölcsöst, a Címerpajzs dűlőben található és helyi védettséget élvező kis botanikus kertet, a Chernel-kertet.
A „leghíresebb kőszegi”, CHERNEL ISTVÁN Európa-hírű ornitológus, természettudós 1896-ban kezdett hozzá a kert kialakításához, amely egykor a Chernel-család mintegy másfél hektáros, szőlők ölelte gyümölcsöskertje volt Kőszegen. Chernel a madarai számára kívánt fészkelő, búvóhelyet teremteni, és a kis területet emlékkertté (nemzeti ünnepnapokon mindig ületett egy fát), és madárvédelmi mintateleppé alakította. Halála, a háború, az államosítás, és csak a gyümölcsfákat megtartó bérlők után szerencsére a kőszegiek megmentették a kert növényeit, fáit, pótolták a különlegességeket, így maradhatott meg az utókornak.
Az arborétumban ma nagyjából háromszáz növényfaj látható, közöttük még néhány (egy kínai vörösfenyő és egy villámcsapás nyomait őrző kaukázusi jegenye), melyet Chernel István maga ültetett.
Chernel István ornitológus, a magyar királyi madártani intézet vezetője, miniszteri tanácsos 1865-ben született Kőszegen. Középiskoláit Sopronban végezte, később madármegfigyelési céllal Norvégiában járt, itt találkozott a síeléssel. 1897-ben kiadta “A lábszánkózás kézikönyve” című kötetét, az első könyvet Magyarországon, mely a sísporttal foglalkozik. 1899-ben jelent meg fő műve “Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre” – címmel. Kötete az első magyar tudományos madártani munka. 1916-ban barátja, Herman Ottó halála után megbízták az Ornitológiai Központ vezetésével.
Az amerikai “Day Birds” mintájára megszervezte a “Madarak és Fák Napját” Kőszegen.
Az Őrségi Nemzeti Park gondozásában álló kis arborétum – azon túl, hogy gyönyörű – két dolog miatt is különleges:
Egyrészt itt van az ország egyetlen olyan tanösvénye, mely a Kárpát-medence leginkább veszélyeztetett növényeit mutatja be (bánáti bazsarózsa, Teleki-virág, széleslevelű harangvirág), másrészt pedig találunk itt egy madárvédelmi mentőközpontot is.
A röpdékbe csak a mentőállomás munkatársai léphetnek be, viszont van egy bemutatórész, ahonnan jól megfigyelhetők a madarak. Ezekben ragadozómadarakkal és a fehér gólyával lehet ismerkedni.
A kert egy részén madárvédelmi tanösvény fut, melyen végig járva megismerkedhetünk a téli madáretetés tudnivalóival, a mentőállomáson élő madárfajokkal és a madártelepítés eszközeivel.
Forrás: https://www.elmenynektek.hu/chernel-kert/
Kőszeg Királyvölgy
Kőszeg első tanösvénye, a Királyvölgyi Madár- és Természetvédelmi Tanösvény az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és állatvilágát mutatja be.
A tanösvény az Írottkő Natúrpark jellemző növény-, gomba és állatvilágát mutatja be. A háromszög alakú, művészi kivitelezésű táblákon festmények mutatják be az élőlényeket (festette: Németh János). A kép alatt a nevüket magyarul és latinul olvashatjuk, valamint a fajra jellemző rövid leírást találunk.
A tanösvény megközelíthető gyalogosan, Kőszegen az Árpád térről (K+ jelzés), a királyvölgyi gyalogúton vezet végig, melynek mentén láthatjuk a tanösvény tábláit. A gyalogút eléri az aszfaltozott utat (Királyvölgy), melyen tovább haladva (Gesztenyefa utca) annak végéig húzódik a tanösvény Hossza: 2 km; 1óra Ajánlott felszerelés: Kényelmes túracipő és ruházat Állomások száma: 34 Fenntartó: Kőszeg Város ÖnkormányzataForrás: https://koszeg.hu/hu/koszeg/tobbnyomon/kiralyvolgyi-tanosveny-48.html
Szulejmán kilátó Kőszeg
A Szulejmán kilátótól nagyszerű panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. Kellemes 10-15 perces sétával könnyen megközelíthető a belvárosból.
Helyi legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a dombról (melyet ma Szultán-tetőnek neveznek) nézte végig a döntőnek tervezett csatát, bízva annak sikerében. Jurisics Miklós várkapitány azonban viszonylag kis számú védőivel visszaverte a Bécs ellen vonuló, Kőszeget ostromló sereget.
A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török csatára emlékére, egyben gyönyörű kilátást biztosítva a városra és a Kőszegi-hegységre. Kedvelt kirándulóhely, mely mindenkit magával ragad. Kiváló romantikus helyszín a naplemente megtekintésére.
MEGKÖZELÍTÉS:
Tömegközlekedéssel
Kőszegre akár busszal, akár vonattal is érkezhetünk. A vasútállomás kb. 1,5 km-re található a belvárostól. Helyi járat nincs, de a Kőszeg-Szombathely közötti járatokra válthatunk jegyet városon belül is. A Kőszeg és Szombathely között közlekedő busszal érdemes a Kőszeg, autóbusz-pályaudvarig (Liszt Ferenc utca) utazni.
Autóval
A Szulejmán-kilátóhoz legközelebb eső parkoló a Királyvölgyben található, amely a Festetich utca felől közelíthető meg.
A kilátó akadálymentes. Mozgáskorlátozott, illetve babakocsival érkező vendégek számára 2 db parkolóhely áll rendelkezésre közvetlenül az építmény mellett. Érdemes azonban tudni, hogy a Királyvölgyből a kilátó felé vezető útszakasz legmeredekebb része vasúti betonalj borítású, személyautóval is viszonylag nehezen járható, egysávos út.1. útvonal: a Kék kereszt jelzésen a város felé indulunk, majd kb. 200 m megtétele után balra fordulunk, és a hosszú lépcsőkön egészen a kilátóig kapaszkodunk.
2. útvonal: a Sárga alpannonia jelzést követjük a beton síntalpakból készült (legnagyobbrészt összesen egy sávos!) úton, amely kis kanyargás után meredekebbre vált, és a sziklafalak közötti kereszteződésben jobbra fordul. (Aki utóbbi útvonalat gépkocsival teszi meg, rázós szakaszra készüljön, és ne lepődjön meg, ha 1-1 autóval szemben találja magát.)
Gyalog
Az autóbusz pályaudvarról induljunk el gyalogosan a Kossuth Lajos utcán, ami elvezet minket a város Fő terére. Sétáljunk át a téren a templom irányába, és forduljunk jobbra a Városház utcára. Innen már az Országos Kéktúra K jelzésű nyomvonalát követhetjük, habár a műemléki épületek miatt itt kicsit ritkábbak a jelzések. A Városház utcán és a Hősök tornya alatt áthaladva a Jurisics térre érünk. Haladjunk továbbra is egyenesen, végig a Rajnis utcán, amin kiérünk a történelmi belvárosból. Menjünk át az út túloldalára és folytassuk túránkat végig a Pék utcán, aztán a végén forduljunk balra a Királyvölgyi utcába. Az innen induló K+ jelzéseket és a Királyvölgyi Természetvédelmi tanösvény tábláit kell követni 400 méteren. Ekkor az ösvényről jobbra letérve 182 db lépcső vár minket, amiken felfelé haladva rövidesen elérjük a kilátót (1,5 km).
Ha a Festetich utcában (a Királyvölgyben) parkolunk, el kell sétálnunk az északkeleti végéig, ahol keresztbe fut a K+ jelzés. A jelzett ösvényre merőlegesen vasúti betonalj borítású, meredek útszakasz vezet a kilátóhoz, amit útbaigazító tábla is jelez. Felfelé haladva az első elágazásnál térjünk jobbra; rövidesen a kilátóhoz érkezünk (400 m).Forrás: https://koszeg.hu/hu/latnivalok/ne-hagyja-ki/szulejman-kilato-11293.html
Jurisits vár Kőszeg
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül.
Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, s itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető, csapóhíd elbontása után épült téglahídon lehet eljutni a belsővárig. Az északi szárnyban gótikus falfestések őrződtek meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár az 1532-ben, a Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról kapta a nevét. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza; az ő győzelmeikre emlékeztet a Kőszegen mindennap 11-kor megszólaló harangszó.
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.
Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ban a vár és az uradalom Esterházy Pál (nádor) birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.
Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét.
Forrás: https://jurisicsvar.hu/hu/jurisicsvar/var/
Abért-tó
Mesterséges tó, mely időszakos árvízi tározó. Feladata Szombathely és a környező falvak árvízvédelmének biztosítása. Nevét Abért Lászlóról, a Vízügyi Igazgatóság egyik főmérnökéről kapta.
Forrás: https://vasivizeken.hu/hu/vizeink/lukacshazi-abert-i-es-ii-to
Csömötei pincesor
Csömötei kilátó
A hegyen 2010 óta egy 12 méter magas, vörösfenyőből készült kilátótorony áll.
200 éves körtefa
Szent Márton-templom
„Márton Pannonia Sabaria nevű városában született”
A Szent Márton templom helyén már a rómaiak idején is keresztény kultuszhely állt. A templom északi oldalkápolnája a legenda szerint Szent Márton szülőháza fölé épült. A kápolna bejárata feletti felirat is ezt tanúsítja: HIC NATUS EST S. MARTINUS – itt született Szent Márton.A középkorban a Szent Márton templom volt a város plébánia-temploma. 1638-ban Draskovich György győri püspök a templomot a domonkosoknak adta, az ő birtokukban volt egészen 1950-ig. Az épület jelentős bővítésére 1668 és 1674 között került sor. Ebben az időben épült a domonkos rendház is, amelynek földszintjén találjuk a Szent Márton Látogatóközpontot. A látogatóközpont kiállításai: Szent Márton tisztelete Szombathelyen, Szent Márton a néphagyományban, Szent Márton ábrázolások a Nyugat-Dunántúlon, Domonkos rendi emlékszoba. A templom előtti Szent Márton kutat már 1360-ban oklevél említi. Az 1938-ban állított kútszobor (Szent Márton megkereszteli édesanyját) Rumi Rajki István alkotása.
Holdfény Liget - az Alpokalja kalandparkja
A Holdfény Liget – az Alpokalja kalandparkja 14 hektáros területen található Szombathely és Kőszeg között félúton Gyöngyösfaluban, mint a Nyugat-Dunántúl legnagyobb kalandparkja. Kalandpark és élménypark kicsiknek és nagyoknak egyaránt, 3-99 éves korig.
Megtalálható itt több kilométernyi erdei drótkötélpálya, 18 méter magas mászófal, szűknyomtávú erdei kisvasút, íjászkodás, Indián 7-próba, óriáshinta, bátorságugrás, tekerős gokartok, mezítlábas élményösvény, játszótér, trambulin, Manósétány, kápolna, kilátó, kenuzás a Gyöngyös-patakon, kerékpározás, eMonsteRollerezés, kerékpár bérlés és más szolgáltatások.
Erdei drótkötélpályák: Felnőtteknek az ország egyik leghosszabb pályája 1-16 m magasságban, három nehézségi fokra osztva, akár 350 méter hosszal. Gyermekeknek a katica, a póni és a zebra pálya, 10-10 akadállyal. Magyarország első és egyedülálló, mozgásukban korlátozottak által, kerekesszékkel is használható erdei drótkötél akadálypályája.
Mászófal: 18 méter magas mászófal két nehézségi fokkal, 16 méter magas, autógumikból épített függönyfal és jégcsákányos falmászás, ahol a fakorongokba akasztva csákánnyal juthatsz 16 méter magasra.
Kisvasút: a parkban tölgyesében vezet az 1100 méter pályahossz.
Zsupsz!: Szabadesés ejtőgéppel 13 és 5 méter magasból.
Továbbá: 30 méter hosszú csúszókorong pálya, bátorságugrás trapézra, óriáshinta 6 méter magasban, óriáscsúszás az ÍrottKavics Mászótorony tetejéről, 18 méter magasságból, 15 fergeteges csúszás egymás után, akár 100 m hosszan, akár 16 méter magasságban a Száguldó Denevér pályán, a gyermekek pedig a száguldás élményét a Száguldó Kölyök pályán élvezhetik, és még számtalan játék és szórakozás.
eMonsteRoller: próbáld ki te is az elektromos meghajtású, környezetbarát, csendesen suhanó hipszter járgányokat!
A park fő helyisége egyben infópontként is szolgál. Free wifi szolgáltatással, turisztikai információkkal és kiadványokkal áll a látogatók rendelkezésére.
A Szent Ilona kápolna a park tulajdonosának apai nagyanyjáról kapta a nevét, aki tíz gyermeket hozott a világra egy kis Vas megyei faluban mélyszegénységben. Az ő szeretett emlékére állítatta a család a park területén. Mentes minden civilizációs eszköztől, nincsen benne sem víz, sem áram. Teljes egészében fából készült, és kifejezetten a kápolna építésére készült egy harang is, mely minden ide látogató számára szabadon megkongatható. A kápolnában esküvő és keresztelő is tartható.
Szállás: A kalandpark területén található a park „indián rezervátuma”. Igazi indián sátor, azaz "Tipi" szolgál szálláshelyül. A tipik jellemzően legfeljebb hat személyesek. Kiszolgáló épületek (vizesblokk), konyha, tűzrakó helyek találhatóak a rezervátum területén. Besorolás szerint kempingként üzemel. Összesen 18 db hat személyes tipi, 1 db 3 személyes és egy közösségi óriás tipi taláható a rezervátumban. A sátrakban ágykereveteken lehet aludni, melyeken szivacsos, huzatolt matrac található, a szállásadó friss lepedőt biztosít hozzá. Hálózsákot hozni kell!
A park területén van 7 db sütőhely és 4 db katlan, melyeket külön díjért használhattok. A szolgáltatás árába beletartozik: sütőhely használata, tűzifa felhasználása, padok és asztalok, hulladékgyűjtő, vízvételi lehetőség, napernyő. Igény szerint a sütőhelyhez felár nélkül kérhető: bogrács, üst, nyárs, vagy grillrács.
A park kiválóan alkalmas esküvők, különböző családi, baráti, vagy céges rendezvények helyszínéül (leány- és legénybúcsúk, csapatépítők, tréningek), továbbá nyári tábor gyerekeknek napközisen és bentlakásosan egész nyáron.
Családonként / közösségenként legfeljebb egy kutya behozható.
Forrás: https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/kalandpalya/holdfeny-liget-kalandpark/38077430/
Gencsapáti "Ördögkő"
Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.
A legenda
Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán. Íme az egyik:
"Az ördögök valamikor itt kergetőztek, veszekettek e' na' kűve. Veszekedís közbe' dobták ezt oda. Az egyik igen elfáradt, ráült a kűre, ammeg ahogyan ráú't belenyomódott a fődbe, a teteje meg behorpadt, beméllett. Ezt még mast is meg lehet látnyi." (Ávár Sándor 70 éves - Gencsapáti)
Az "ördögkő" viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen "egykő", azaz szentkő volt. (Az "egy" szó régen szentet is jelentett. Pl. egyház = szentház).
Forrás: https://gencsapatiertektar.hu/hu/ertekek/ordogko-a-szentkut-fele-vezeto-gyaloguton/
Gencsapáti Szentkút
1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás alkalmával felvett jegyzőkönyv részletesen beszél a Szentkútról. Eszerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízétől megnyíltak. A kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. A kápolna mellé hamarosan három keresztfából álló Kálváriát is építtettek. 1906-ban a forrás, illetve a kápolna köré 14 kisebb stációs kápolna épült Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázoló szoborcsoportokkal. Ebben az időben kapott a kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot a karmelita nővérektől. 1936-ban Hosszú István és neje váratlanul elhunyt kislányuk emlékére egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak. Évente kétszer, -Szentkút búcsúkor- a szent kereszt megtalálásának (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának (szeptember 14.) napját követő vasárnapon nagy számban keresik fel a környező plébániák hívei is. Régi hagyomány, hogy húsvét hajnalán a gencsi hívek –a bibliai jámbor asszonyok példáját követve- a Szentkútnál adják meg a tiszteletet a feltámadt Üdvözítőnek.
A Mária út, és a Szent Márton zarándokút része.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) is elzarándokolnak a kegyhelyhez, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi úgynevezett hálaadó mise is, melyet a szüret végeztekor szokás a Szentkútnál bemutatni. Nagyböjtben, az utóbbi években, a Szombathely és környéke fiataljai itt végzik el az Ifjúsági keresztutat. 1986 és 1987-ben Isten segítségével a gencsapáti hívek áldozatkészségéből megszépült a Szentkút és környezete. 2001-ben a Széchenyi-terv pályázatán jelentős összeghez jutott a Szentkút, és környezete. Ebből az összegből tervezik a földút korszerűsítését, a stációk, kápolna, lourdes-i-barlang restaurációját.Forrás: https://gencsapatiertektar.hu/hu/ertekek/gencsapati-szentkut/
Gencsapáti Szent Jakab templom
A gótikus eredetű plébániatemplomot 1880-ban három hajóssá bővítették eklektikus stílusban. A templom védőszentje Szent Jakab apostol. A főhajónál keskenyebb szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, élein kétlépcsős, gótikus támpillérek állnak. Tornya nyugati homlokzatból kilépő. Bejárata csigába nyíló lizénával alátámasztott, tört szemöldökpárkánnyal és szemöldökdísszel keretezett, felette keretezett felirat. A nyugati homlokzat oromzatos. Az oldalhajókhoz egy-egy ajtó vezet, ezek sávozottan erezettek, szemöldökdísszel és timpanonnal lezártak, felettük romantikus medalion dísz. A sarkokon és az oldalhajókon falsávval tagolt a homlokzat. A szabályosan elhelyezett ablakok félkörzáródásúak, keretük romantikus részletképzésű. A mellékhajókban lévő oltárok (D: Erzsébet oltár, É: Mária oltár) provinciális barokk alkotások.
A templombelső freskóit Steffek Albin festette 1937-be . Külső tatarozásra 1963-ban és 1974-ben került sor. Utóbbi alkalommal a falszövet tüzetesebb vizsgálatakor a gótikus templom néhány töredéke alapján bizonyossá vált, hogy a szentély kétharmad részének falazata ősi, egy-két helyen mállott profilú gótikus kő is látható volt. Ma a külső talajszint a középkorinál lényegesen magasabb. A templomot 2001-ben restaurálták, így ma újra régi szépségében látható.
A templom előtti téren áll az 1920-ban emelt világháborús hősi emlékmű, amely Vas megyében elsőként adózott az elesett hősöknek.
Gothard-kastély
A Gothard-kastélyműemlék épülete 1696-1699 között épült barokk stílusban, amikor 1881-ben a csillagvizsgálót is létrehozták, akkor az épületet Hauszmann Alajos tervei alapján eklektikus stílusban átalakították, majd és a csillagvizsgálót hozzáépítették a kastély jobb szárnyához
A kastély kupolatornyát maga Gothard Jenő tervezte. Az utca felőli kapunál tábla hirdeti: „ Itt hívta létre 1881-ben Gothárd Jenő csillagvizsgáló obszervatóriumát.”
A kastély épülete jelenleg használatban van ennek ellenére eléggé romos. Önkormányzati lakások voltak benne.
Forrás: https://amultemlekei.hu/gothard-kastely-szombathely/
ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
Európa egyetlen tematikus csillagászati szakgyűjteménye. A századforduló (XIX-XX. század) tudományos műhelyében végzett európai színvonalú asztrofizikai kutatások eszközeit és eredményeit korunk legújabb csillagászati felfedezéseinek multimédiás szemléltetésével együtt tárja a látogatók elé. A kiállítás témái: Gothard Jenő műszerei, technikatörténeti emlékek, A Herényi Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati tevékenységének eredményei. Alapvető csillagászati ismeretek szemléltetése, bemutatása - interaktív formában.
NAIK ERTI Kámoni Arborétum
Vízműtörténeti Kiállítás
Savaria, mai városunk elődje saját vízvezeték- és csatornahálózattal rendelkezett már az ókorban. A rómaiak a Kőszegi - hegység forrásainak vizét 20-25 km hosszúságú agyagvezetékeken, illetve falazott csatornákon szállították Savaria polgárainak. A Vasivíz Zrt. Északi Gépházában a szombathelyi vízmű 100 éves fejlődését bemutató kiállításon túl a gyűjtőkút működése, és a kutak vízét vezető járható betonalagút is megtekinthető.
Múzeumban megtekinthető:
- régi berendezések és a felújított vízműtörténeti kiállítás,
- filmvetítés,
- vízműgépházban kialakított II. világháborús óvóhely,
- szennyvíztisztító telep működése interaktív maketton,
- egyéb szakmai érdekességek.
A látogatók megismerkedhetnek a vízszolgáltatás múltjával és jelenével, a szennyvízelvezetés és tisztítás folyamataival. Továbbá a mindennapi életben is alkalmazható környezettudatos vízhasználati és szennyvízelvezetési ismereteket nyújt.
Esélyegyenlőséget figyelme bevéve a múzeumlátogatást nagyothallók részére 4 db tablettel biztosítjuk.