Tekints ki!

Acsád- Levendina Farm

9746 Acsád, Platánsor
Acsád határában két kukoricatábla között dongók, lepkék szállnak virágról virágra. A lila mező elé állított karosszék mellett nem lehet elmenni, képeslapra illő csoda. A levendulafarmot Csidei Edina álmodta meg, mintegy 1400 tövet ültetett, kétfélét, öt sorba francia, két sorba angol levendulát. A hagyományos francia levendulát használják orvosi célra, ez az ehető-iható változat. Az angol fajta magas kámfor- és olajtartalma miatt nem fogyasztható, dekorációs célra és olajhoz alkalmazzák. Mindkét fajta megfelelő körülmények között akár harminc évig is él. Minden évben nyár elején Szedd magad akciók keretében várja a Levendina farm az érdeklődőket, a maradék virágból pedig olajat. Nyugodtan mondhatjuk, otthonra talált a levendula Vas megyében.

Acsád- Márk Rozárium Rózsakert

9746 Acsád, Béke utca 42
+ 36 30 477 2641

Márk Gergely, a legnagyobb magyar rózsanemesítő több mint 700 rózsafajtáját bemutató gyűjteményes kertje Acsádon található. A „Rózsaember" 1950-ben végzett a budapesti Agrártudományi Egyetemen, majd a budapesti Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. A rózsanemesítéssel párhuzamosan itt hozta létre az akkori Európa egyik legnagyobb rozáriumát. 1981-től, nyugdíjba menetelétől kezdve saját kertjében, a Magyar Rózsák Kertjében, Törökbálinton folytatta munkáját. Rózsafajtáinak több mint 80 %-a kizárólag szabadföldi körülmények között jött létre, így jól alkalmazkodnak a szélsőséges magyar éghajlati és időjárási viszonyokhoz, sőt jó pár közülük alkalmas közterületek díszítésére is. A fertődi Esterházy-kastély Cziráky Margit rózsakertjében is 320 fajta Márk Gergely nemesítéséből származó tövet őriznek. Márk Gergely rózsái átlagon felüli fagyállósággal rendelkeznek, hosszan tartó virágzási periódus jellemzi őket, a sziromlevelek színjátékának intenzitása, valamint a porzókör láthatóságának gyakorisága adja különlegességüket. Ezek a jellemzők sok esetben a rózsák kellemes illatával párosulnak. Márk Gergely 2012-ben bekövetkezett halála után törökbálinti rózsakertje fenntartó és gondozó nélkül maradt, ezért új helyre kellett áttelepíteni az állományt, így került a 700 rózsafajta Acsádra. Pócs Margittalegyütt alapították meg a „Márk Örökség Rózsakertet". A Rosariumban tavaszt jelképező rózsák fehérek, a nyarat jelképező rózsák halványrózsaszínűek, az őszt jelképező rózsák sötétebb rózsaszínűek, míg a telet jelképezőek pirosak. A kertlátogatás során megcsodálhatjuk az amfiteátrum-formában elhelyezett növényeket, levendulát, nőszirmot, nefelejcset, gyöngyikéket -, amik virágzásuk idején színükkel tóvá varázsolják a mélyedést, a kősziklákról pedig kék színű repkény virágai hullnak lefelé. A kert központjában emelkedik a rózsapergola, egy rózsákkal körülölelt "szunyókáló-sarok", a korhű berendezéseket tartalmazó pajta és a rovar "grand hotel" is helyet kapott. Ilyen természeti környezetben nagyon jó időtöltés körbecsodálni a kertet! Érdemes felkeresni hát az acsádi Márk Rosariumot, mert maradandó élményben lesz részünk. Márk Gergely elérte élete célját, amelyet a róla szóló „Rózsaember" című filmben fogalmazott meg: „Rózsáimmal igyekszem szebbé tenni a világot. Az emberek örömére."

Árpád-kori templom Csempeszkopács

9764 Csempeszkopács, Árpád tér 11.

Szombathelytől 15 km-re délkeletre találjuk a régió, a jáki templom mellett, legfontosabb román kori műemlékét a csempeszkopácsi Szent Mihály-templomot. A falurész közepén, egy mesterséges dombra emelték az egyszerű külsejű, egyhajós, félkörzáródású szentélyű templomot, mely a román kori falusi építészet egyik legkiemelkedőbb emléke.

A templom története

A templom leírása

A szentély íves falán látható részletek: az apostolfigurák egyidősek az épülettel, az 1200-as években készültek.

A templombelsőben látható falképek a 13.-15. századból származnak, a Szentháromságot ábrázoló barokk oltárképet Dorfmeister István készítette a XVIII. században, a kép kerete is figyelemre méltó iparművészeti remekmű.

Az északi oldal falán a bűnbeesést, a délin pedig a megváltás ábrázolását láthatjuk, a kupolával fedett apszis falát három allegorikus, az erényeket megjelenítő angyal, a hajót virágcsokrok díszítik. A diadalív reneszánsz motívumokkal ékesített.

A templom körül a középkorban plébániai vásárokat rendeztek, e hagyomány mentén rendezik meg évente, Szentháromság vasárnapján a „Középkori Vasárnap” nevű közkedvelt rendezvényt.

Forrás: https://kirandulastippek.hu/koszeg-es-szombathely-kornyeke/csempeszkopacs-arpad-kori-templom

Balogh-Sarlay-kastély

9764 Csepmeszkopács , Hunyadi János utca 22.

A mai kúria elődjeként a 16. században már állt egy földszintes nemesi rezidencia, amelyet az oklevelek kúriaként, illetve házként is említettek. Ennek falrészeit felhasználva a 16. század utolsó harmadában Csempeszházi Balogh Bertalan kétszintes, síkmennyezetes, késő reneszánsz stílusú kúriát építtetett. Az eredeti épületrészeket a mai kúria délkeleti részébe építették be.

1614-ben Béri Balogh Ferenc kapornaki várkapitány lett a tulajdonos. A család a török hódoltság elől menekültek Vas vármegyébe. Béri Balog Ádám apja 1678-as halálát követően örökölte testvérével Judittal együtt. 1711-ben kivégezték és a birtokát a kincstár elkobozta.

Mária Terézia a birtokot 1743-ban koltai Koltay László inszurgens zászlótartónak és feleségének adományozta. A birtokot azonban már korábban elfoglalta barkóczi Rosty család, mivel Béri Balogh Ádám Katalin nevű lánya Rosty László Vas vármegyei főszolgabíró felesége volt. 1771-ben az épület romos, per alatt áll. A tulajdonjogot Béri Balogh Ádám másik lánya Éva és annak gyermeke Palothay Mária szerezte meg. 1785 és 1780. között a déli szárnyat lebontották, a ma látható lépcsőházat felépítették.

Örökösödés révén a 19. század elején Sarlay Gábor táblabíró kezére kerül, aki Kőszegen, Külsővaton, és helyben bírt birtokkal.

Sarlay három fia közül 1925-ben (II.) Lajost, 1935-ben Lászlót említették a kúria és a 264 katasztrális holdas földterület tulajdonosaként. Egészen 1949-ig a Sarlay család kezén maradt az épület.

Az államosítás után állami gazdasági irodát, majd szolgálati lakásokat helyeztek el a kúriában. 1959-től tanácsháza, tsz-iroda és művelődési ház működött falai között. 1970-es évek elején az intézmények összevonása és a körzetesítés miatt megüresedett a kúria, szóba került még az épület lebontása is. Végül a vasszécsenyi közös tanács 1973-1974-ben helyreállíttatta a leromlott állapotú épületet, törekedve a felújítás során az eredeti reneszánsz jelleg visszaállítására.

1976-ban hét teremből álló Helytörténeti Múzeumot alakítottak ki a kúriában, amelyben néprajzi, ipartörténeti, egyháztörténeti, család történeti anyagot tekinthet meg a látogató. 1979-ben emléktáblát is elhelyeztek az épület falán.

A kúria mellett már a 17. század elején gyümölcsöskert terült el, majd parkot alakítottak ki körülötte, napjainkban az épülethez egy 14 fából álló vadgesztenyefa-allé vezet be. A kúria majorságához tartozó egykori magtár ma is áll – vele szemben lévő ingatlanon.

Forrás: https://amultemlekei.hu/balogh-sarlay-kastely-csempeszkopacs/

Bezerédj-kastély Zsennye

9766 Zsennye, Szabadság tér 3.

A Rába és a Sorok találkozásánál elhelyezkedő 120 lakosú település első okleveles említése 1237-ből származik. Legnevezetesebb látnivalója a szép és gondozott park közepén álló, középkori eredetű egykori Bezerédj-kastély. A feudális korban kisnemesek lakták. A középkori részek kőből készültek, a bővítést azonban már téglából falazták. A XVI. században Sennyey Ferenc bővítette és vizesárokkal vette körül. Az utolsó lényeges bővítést már a tulajdonos Bezerédj Antal végeztette 1867-ben, amit igazol a bejárat feletti kronosztikon.

A kastélyt romantikus felfogásban korszerűsítették. Az 1980-as években végzett restaurálás során homlokzatát visszaépítették. A kastély körüli parkot a múlt században Bezerédij Antal telepítette. A háború során a megritkult növényi állományt védetté nyilvánították és a 14 ha nagyságú park fennmaradásáról, fejlesztéséről gondoskodtak.

A kert értékei közé tartozik a sárga levelű tölgy és a hasogatott levelű diófa, amelynek termése nem különbözik a közönséges diótól. A parkban gránit sírkő található alfa és omega betűkkel. E sírkő őrzi Békássy Ferencnek a fiatalon elhunyt tehetséges költőnek az álmát.

Forrás: https://www.vasmegye.hu/varak-kastelyok/zsennye-bezeredj-kastely/

Bük- Fun City

9740 Bük, Termál körút 49
+ 36 20 515 1135

Éld át minden érzékszerveddel a kikapcsolódás új dimenzióját! A Crazy Rush új világokba repít, kipróbálhatod magad F1-es pilótaként, körberepülheted Magyarországot jet packkel, versenyezhetsz a Turbochargerrel vagy felfedezheted gigantikus terepasztalunk apró részleteit és a kis házak között száguldó vonatokat.

Bük- Goldpálya

9737 Bük, Golf út 4
+ 36 94 801 660
Több mint „kényeztető séta”. Magyarország első 18 lyukú golfpályája 1991-ben nyílt Bükfürdőn. Élvezze az egyedi világot, amit a pannon klíma, az idillikus táj és a gyönyörűen gondozott, 100 hektáron elterülő golfpálya varázslatos panorámája nyújt. Összhangban a természettel: 1 000 000 m2-en 10 000 nyárfa, 7 hektár tó, és 100 különböző madárfaj alkot egyedülállóan nyugodt környezetet. A Greenfield Golf megalakulása óta mindig nagy hangsúlyt fektetett az aktív kikapcsolódás nyújtotta szolgáltatások népszerűsítésére és az erre irányuló hazai és külföldi igények minél magasabb szintű kielégítésére. Golfpálya csodálatos minőségben várja a golfozókat, a teljes megújulást nem is időzíthettünk volna jobban hisz 30 éves jubileumát ünnepeltük 2021-ben.

Bük- Kristály Torony Kalandpark

9737 Bük, Nyárfa utca 2
+ 36 94 558 030

120 fő kalandozását lehetővé tevő Kristály Torony a több mint egy kilométer hosszú pályavonalával, az óriás hintával és a közel 200 méteres Flying Fox csúszással kifejezetten alkalmas akár több egész napos családi, baráti szórakozásra. A monumentális, mégis kis alapterületen felállított szerkezet, 17m magas, 35m széles, 90 elemet tartalmaz. A 225 m², 13 méter magasban, páratlan kilátással rendelkező terasz gyönyörű kilátást biztosít, és alkalmas különleges rendezvények lebonyolítására is.

Bük- Napsugár Játszópark

9737 Bük,
+ 36 70 336 8633

A családi élménypark tervezésekor egyaránt gondoltak a gyerekekre, szüleikre és nagyszüleikre: az 1.700 m2-es játszóházban egy kétemeletes játszólabirintus, négypályás trambulin, négyszintes, izgalmas elemekkel kombinált labirintusrendszer, egy külön gokart-és futóbicikli „versenypálya”, vízi dodzsem, bowling pálya, squash pályák, fitnesz terem kínál kicsiknek és nagyoknak önfeledt szórakozást. Adrenalin függőknek beltéri kalandpálya is rendelkezésre áll, ahol különböző függőhidakon, gerendákon, hordón és kötélpályán átkelve tesztelhetik bátorságukat. A park szabadtéri területén 15 elemes játszótér, kilenclyukú minigolfpálya, homokozó és pancsipark várja a kis vendégeket. A park taván a családok vízibiciklizhetnek, a bátrabbak pedig átcsúszhatnak a túlpartra, a tó felett átívelő 350 méter hosszú drótkötélpályán.

Bükfürdő

9740 Bük, Termál körút 1
+ 36 94 558 060

A bükfürdői gyógyvíz 4 kúton keresztül tör a felszínre. Egyedi összetételű, alkáli-hidrogénkarbonátos, magas kalcium-, magnézium- és fluortartalmú, nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas, literenként több mint 15000 milligramm ásványianyag-tartalommal rendelkezik, így egyedülállóan kedvező hatást fejt ki a szervezetre.

Cák- Pincesor

9725 Cák, Gesztenyés oldal
Mesébe illő hangulatba ringatnak minket a cáki pincék, amelyek gesztenye- és tölgygerendából ácsolt, agyaggal döngölt falai között nem csupán szőlőt, hanem főleg gesztenyét, olykor gyümölcsöt tároltak. A pincék elhelyezkedésének tervezését ránézésre egy kiadós borozás kísérhette; talán így fordulhatott elő, hogy a „házsor” tagjai cikkcakkban, kusza összevisszaságban pöttyözik a domboldalt. A Kőszegi-hegység lábánál fekvő falucskában a terebélyes gesztenyefák alatt sétálva elkezd visszafelé forogni az idő kereke, amint megpillantjuk a zsúpfedeles, kontyos, fehérre meszelt falú házikókat. A nyolc, múltat idéző épület a 19. század elejéről mesél nekünk. Földes padozatot, boronagerendázatos falakat, szelemenes, ollóágazatos nádtetőt figyelhetünk meg. Jellegzetes az előreugró tetőzet, amely a szabadban is védelmet biztosított az eső és a tűző nap ellen, valamint a házikóknak különös bájt adó, túlnyúló fagerendázat. A skanzenként látogatható pincéket tavasztól őszig nemcsak kívülről, de belülről is megnézhetjük. A kiállításon a korabeli szőlészeti, borászati eszközökkel is találkozunk, sőt a boroshordó készítésének mesterei, a kádárok munkásságába is bepillantást nyerünk. Régen, amikor a környék hegyeit-völgyeit lugasok hosszú sorai csíkozták, a szüretelők ősszel puttonyokba gyűjtötték a szőlőt, amit nagyobb tárolóedényekben, szekereken szállítottak a pincékhez. Itt a darálás után préseléssel nyerték ki a szőlőlevet, majd a mustot speciálisan kezelt fahordókba töltötték, és a megfelelő eljárással bort állítottak elő belőle. A hegység déli lábánál a táj adottságai ideálisak voltak a szőlőtermesztéshez. A benapozott, fényben fürdő lejtőkön virágkorát érte a borkultúra - egészen az 1890-es évekig, amikor végigsöpört itt a filoxérajárvány, elpusztítva a szőlőültetvényeket. Az amerikai kontinensről származó szőlőgyökértetű jelenlétét nemcsak itt, hanem egész Európában megsínylették a szőlők. A rákövetkező években kisebb arányban újratelepítették ugyan a tőkéket Cákon is, de a terület nagy részére inkább gesztenye- és gyümölcsfákat ültettek. A pincék ezentúl a termések tárolását is szolgálták, vagy épp egy baráti poharazgatás helyszínévé váltak. Ha tavasztól őszig tervezzük a látogatást, nagy eséllyel belefuthatunk egy borkóstolásba, lovaskordézásba, íjászatba, kézműves foglalkozásokba, egyéb szervezett programokra. Előzetes bejelentkezéssel kérhetünk magyar nyelvű tárlatvezetést, ami segít abban, hogy visszarepülhessünk a szőlőtermesztés virágkorába. forrás: https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/skanzen/caki-pincesor/27401577/

Felsőcsatár- Malom

9794 Felsőcsatár,
A malom épülete a Pinka patak fölé épült a 16. században. A krónikák szerint Kuthasy Simon lovaskapitány 1592-ben kapta az akkor négy kerékkel működő épületet, aminek fejében két fiával együtt fegyveresen mindenkor a földesúr rendelkezésére kellett állnia.

Felsőcsatár- Pinka szurdok

9794 Felsőcsatár,
A folyó maga a határ, mely elválaszt bennünket Ausztriától. Ha áttaposunk rajta, már az osztrák oldalon találjuk magunkat, túloldalán Eisenberg, mely ma a túraútvonalak gyakori végállomása, régebben a vasfüggöny idején, a menekülő honfitársaink biztonságos mentsvára volt.

Feneketlen-tó - Vasvár

9800 Vasvár,

Gyöngyösfalu- Szent Márton templom

9723 Gyöngyösfalu, Kossuth Lajos utca 40
+ 36 94 368 069
A Szent Márton hitvalló tiszteletére emelt középkori templomot Kis-, és Nagypöse község a 14. században együttesen építette, melyet egy 1400-ban kelt oklevél meg is erősített, hiszen a templom szentélyének keleti ablaka pontosan a két község közötti határvonalat jelölte. A 20. század fordulóján a plébániatemplom rossz állapotba került, így Esterházy Miklós herceg 1905-ben lebontatta és átépíttette. Az akkori plébános, Wallner József leírása szerint a „zegzugos épület” alapjaitól történő újjáépítésének terveit Ludwig Schone bécsi építész, a kőszegi Jézus Szíve templomhoz hasonlóan, neogótikus stílusban készítette. E régi templom néhány kőfaragványa az új templomban is megtalálható. Az új templom Szent Mártont ábrázoló ólömüveg ablakai Verbói Szluha Dénes adományából készültek el. A templomhajó festményét, amely az amiens-i köpenymegosztó jelenetet ábrázolja 1882-ben készítette Josef Veiter, osztrák festő. A Nagypösei plébánia 1834-ben készült pecsétjén is a köpenymegosztás jelenete látható: a lovon ülő Márton fél köpenyét nyújtja a földön ülő koldusnak. Az épület műemlék.

Hársas-tó

9970 Szentgotthárd,

Jáki templom

9798 Ják, Szabadnép utca 27
+ 36 30 363 4437
Az 1220 körül alapított román stílusú templom a középkori magyar építészet lenyűgöző alkotása, mely kivételes épségben fennmaradt hazánk egyik ikonikus műemléke. Az Árpád-kori templom monumentalitása és művészi kivitelezése önmagában is csodálatra méltó, de díszes főbejárata, a híres bélletes kapu bélletívein más-más, gondosan kidolgozott, geometriai vagy növényi mintázat fut végig, az ajtó feletti, félköríves timpanonban pedig Krisztus ül trónján két angyallal A díszes kapu felső részét lezáró oromzatot Krisztus és a 12 apostol szobrai díszítik. A bencés monostor alapításáról nem maradt fenn írásos emlék, az 1220 körüli évszámra közvetett történeti adatok és a díszítés stílusjegyei alapján lehet következtetni. 1223-tól már oklevelekben említik a monostor apátját, majd közel négy évtizedes építkezés után 1256-ban szentelték fel a templomból és kolostorból álló épületegyüttest. A Ják nemzetség egy legenda szerint az István király oldalán harcoló, és Koppányt legyőző Vecellin bajor lovagtól származik (Kézai Simon 1282-85 között írt hun-magyar krónikájában írtakra alapozva). Történészek ezt ma már vitatják, de az eredettörténetet valószínűleg maguk a Jákok is erősíthették a 13. században, azonban valószínűbb, hogy magyar eredetű nemzetségről van szó, amelynek egyik ősi központja a mai Ják területén lehetett. A későbbi források szerint a környéken nagy birtokokkal rendelkező Nagy Márton ispán alapíthatta a jáki monostort. A monostoralapításban a vallási indíttatás mellett jelentős szerepet játszhatott a társadalmi rangnak való megfelelés is, mivel emelte a család tekintélyét, s egyúttal jelezte a királyi udvar felé „érdemességüket” a magas rangú címekre, méltóságokra. A család másik főágának központi – sajnos teljesen elpusztult – monostora, a pornói éppen a jáki alapítása idején került a ciszterci rendhez, holott a Jákoknak több nemzedék óta a bencésekkel volt kapcsolatuk. Egyrészt a hagyomány, másrészt a pornói apátsággal való versengés miatt is hívhatott Márton bencés szerzeteseket Jákra. A templom építésének időszaka egybeesett a bajor bambergi székesegyház újjáépítésével – így egyes elméletek szerint Bambergből érkező mesterek is dolgozhattak Jákon. Alapítóként Márton jelölhette ki a templom védőszentjét is, Sárkányölő Szent Györgyöt. Mivel Bajorországban akkoriban igen erős volt a Szent György-kultusz, eredhet innen a védőszent alakja, de a legenda szerint István király három égi személy, Szűz Mária, Szent Márton és Szent György segítségével vívta meg Koppány elleni harcát. 1256-ban a győri és a veszprémi püspök (Zlaudus, Jáki Nagy Márton fia), valamint a pannonhalmi főapát jelenlétében szentelték fel a templomot, amelyet ekkorra minden bizonnyal teljesen befejeztek. A monostort elkészülte után is sok megpróbáltatás érte. A török csapatok 1532-ben érték el Jákot, és komoly pusztítást végeztek a templomon (például az elérhető magasságban lévő szobrokat lefejezték) és a kolostoron, melybe nem tértek vissza a bencések. A kolostor megmaradt részeit 1576-ban a szombathelyiek fel is gyújtották, ekkor semmisülhetett meg teljesen – a 18. század elejére nyomai sem maradtak. A 17. század közepén egy villámcsapás következtében az immár kolostor nélkül maradt templom déli pillérsora és a főhajó fala súlyosan megrongálódott, ezért helyre kellett állítani. Folnay Ferenc apát azonban ennél többet tett; jelentős átépítések fűződnek a nevéhez. A déli pillérsort az északiaktól eltérő, négyzetes falpillérekkel pótolták, dongaboltozatot építtettek a főhajó és a déli mellékhajó felett, a falakba barokk ablakok kerültek, a tornyok hagymasisakot kaptak - a templom lényegében ekkor nyerte el azt a formáját, amely egészen a 19. század végéig érintetlen maradt. A nagyszabású, 2020-as években végzett felújítás során a templom teljes belső restaurációja mellett régészeti feltárásokat és falkutatásokat is végeztek, így megismerhetővé váltak a különböző építési periódusok, miként haladt a templom megalkotása. A régészeti feltárások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a 13. századi épület előtt egy még korábbi, 11. századi eredetű templom állhatott itt – ezt a mostani alatt talált falmaradványok támasztják alá. Egy korábbi feltételezés bizonyítéka a déli toronyaljból előkerült téglasír is, amelyben egy nagytermetű férfi nyugodott, feltételezhetően a kolostor alapítójaként említett Jáki Nagy Márton nyughelyéről van szó. Számtalan másik, értékes leletet rejtő sír mellett egy egyházi méltóság sírjára is rábukkantak a templom főhajójában, a főszentély előtt, benne egy ötszáz éves, díszes miseruhával. A feltehetően Itáliából származó bársony ruhadarab igen ritka kincsnek számít. A templom értékei a déli toronyalj és a főszentély falát borító falképek is, amelyek a templom 13. századi felszentelésének időszakából valók. A kutatások alapján, kolostor megalapítására az eddig feltételezetthez képest már korábban sor kerülhetett, és vélhetőleg emiatt épült meg a 12. században a Szent Jakab-kápolna elődje, egy egyszerűbb alaprajzú és kisebb körkápolna, amelynek alapfalai az 1990-es évek elején kerültek elő. Az apátsági templom építésének befejezése idejében, 1250-1260 körül a kápolnát, azaz a falu plébániatemplomát is újjáépítették. Egy 18. századi felújítás után kapta mai alakját, ekkor készült freskódísze és oltára is. A kápolna a templommal együtt 2022-ben szintén teljes felújításon esik át. A jáki templom nyugati kapuzatának mását (a bélletes kaput) a budapesti Városligetben is megnézhetjük, ugyanis a Millennium idején, a Vajdahunyadvár részeként felépített kápolna kapuja a jáki csaknem pontos utánzata. A Dél-dunántúli Kéktúra első, Írott-kő és Egyházasrádóc közötti szakasza érinti Jákot, az útvonal közvetlenül a templom mellett halad el.

Kám- Jeli Arborétum

9841 Kám,
+ 36 30 586 7649
Európa egyik legszebb arborétumát dr. Ambrózy-Migazzi István gróf hozta létre, aki autodidakta módon vált botanikussá. Ars poeticája az „örökké zöldellő kert” volt, amelynek megalkotásához külföldi tapasztalatai is hozzájárultak. A munkát 1922-ben 5 hektárnyi területen kezdte el, s a bővítések után mára a kert 118 hektáros lett. Kám községtől a 8-as számú főútról 3,7 km megtételével érhetjük el. Az Arborétum szemkápráztató rododendronjairól országszerte ismert, de örökzöldjei és a foltokban megőrzött eredeti növénytakarója is számos különlegességet rejt. A Kaponyás-patak völgyében a látogatók a világ 10 különböző erdőrészletét ismerhetik meg, melyben számos mamutfenyő található, illetve a japán erdőfolt a bambusz folttal. A botanikus kertet a tavaszi időszakban több tíz ezrek keresik fel, a rhododendron virágzás idején tömegesen zarándokolnak ide a virágözönt megcsodálni vágyók. Az arborétum bejárati szakaszán egy 800 m hosszú, akadálymentesített, vakok- és gyengén látók számára is elérhetővé tett bemutató ösvény található. 2015-ben átadásra került a gróf Ambrózy-Migazzi istván kilátó, egy közel 20 m magas, az őrségi népi stílusjegyeket magán hordozó építmény, melyről a japán és a sziklás-hegységi erdőfoltok láthatók. 2017-ben áprilisban virágzó növények kerültek átadásra: 67 különböző magnólia közel 300 példánya, illetve koros japáncseresznyék díszítik a Jeli Arborétumot, egy évvel később 1200 tő hortenziával bővült a növénycsodák világa. Lombkorona sétány: A Jeli Varázskert Tájövezetek részén található Lombkorona sétány egy Sziklás-hegységet bemutató fenyőerdőben vezet közel 10 m-es magasságban. Az óriások erdejének is nevezett fenyvesben az óriásjegenyefenyő, hemlokfenyő, duglaszfenyő, az óriás tobozokat nevelő jeffrey fenyő és a puha, vaskos törzséről ismert hegyi mamutfenyő példányokat ismerhetik meg a látogatók testközelből. A tobozok, tűlevelek között feltűnnek a helyi madárfajok is. QR-kódos ismertető táblák leolvasásával a madárfajok megszólalnak, énekükkel színesítik a lombkorona szint megismerését, a kicsik és nagyok legnagyobb örömére.. A lomkorona szintjét egy zárt, csőcsúszdán is elhagyhatjuk, mely a májusi hétvégék kivételével előzetes egyeztetés alapján vehető igénybe. A 130 m hosszú lombkorona sétányhoz egy völgyhíd is tartozik, ahonnan a közeli Hétforrás csillogó vízfolyásait is megfigyelhetjük. Gróf Ambrózy-Migazzi István kilátó: A Varázskert egyik közkedvelt nevezetessége a kilátó. A különleges panorámát nyújtó kilátótorony közel 20 méter magas, és az őrségi népi építészet jellegzetes motívumát, a haranglábat szimbolizálja. A kilátót Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról (1869–1933) nevezték el, aki a Malonyai és a Jeli Arborétum létrehozója. Fő célja az örökzöldek meghonosítása volt. A kilátóból keleti irányba a japán erdőfoltot szemlélhetjük meg a tóval, míg nyugati irányban a Sziklás-hegység növényeit ismerhetjük meg. Tiszta időben akár a Somló-hegyig is ellátni innen.

Kőszegi Csónakázó-tó

Kőszeg,

MJUS Resort & Thermal Park

9900 Körmend, Rákóczi Ferenc utca 154

Nádasdy-kastély

9774 Sorkifalud, Taródháza major

A nagy múltú hely története biztos szálakon az 1600-as évek elejéig vezethető vissza. Akkor a terület tulajdonosai a Nádasdyak voltak. Azt a kastélyt, amivel ma találkozunk, ők építették. A Nádasdyakhoz kapcsolódó emlék a család címerével díszített, 1756-ban állított Mária-oszlop. A kastély XIX. században örökségként került az Inkeyek tulajdonába. A család Taródházához kötődő legnevesebb tagja Inkey Béla geológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kutató geológusként jutott el Dél-Erdélybe, ahol megismerkedett Kendeffy Árpád földbirtokos országgyűlési képviselővel. A két család között a későbbiekben szoros kapcsolat alakult ki. Kendeffy Árpád Inkey testvérét, Gabriellát vette feleségül, akivel a Hunyad megyei Őraljaboldogfalván éltek együtt. Kendeffy ott, a „Retyezát árnyékában” fekvő faluban építette föl kastélyát, amelyet az utókor a neogót építészet egyik remek épületének tart. Nem csupán értékteremtő arisztokrataként volt ismert, hanem a francia irodalom barátjaként is. Ő maga is foglalkozott műfordítással, könyvtárában a francia irodalom valamennyi remekműve megtalálható volt. 1881-ben, 43 évesen halt meg. Gyermekei közül Róza lánya 1904-ben, 24 évesen hunyt el. Őraljaboldogfalván haltak meg, a sors azonban úgy hozta, hogy végső nyughelyük mégis a taródházi temető lett. Róza síremlékén François de Malherbe francia költő Du Perrier úr vigasztalása című költeményének negyedik strófája olvasható. A vers magyarul, Szabó Lőrinc fordításában így hangzik: „de hát föld szülte, és itt épp, ami a legszebb, / hal meg leghamarább; / mint rózsa, élte, mit a rózsák sorsa rendelt, / a napnak hajnalát.” A interneten találkozhatunk olyan feltételezéssel is, hogy a síremlék Stróbl Alajos szobrász műve. Ez valószínűleg tévedés. A talapzaton készítőként a Frank-féle aradi kőfaragóműhely neve szerepel. A Sorok-menti ligetben nyugszik Inkey Béla geológus is. Ő gyermektelen volt, amikor 1921-ben meghalt, a kastélyt és a birtokot testvérének (Kendeffy Árpádné Inkey Gabriella) leszármazottai örökölték. Voltak évtizedek, amikor Taródháza és Őraljaboldogfalva között rendszeres volt a jövés-menés. A rokonok, ahogy illik, látogatták egymást. A malomvízi nemesi előnevet viselő Kendeffyek Hunyad megyét tekintették őshazájuknak. Lehet, hogy az ő őstiszteletük is hozzájárult annak a helyi legendának a kialakulásához, hogy Taródházán maga Hunyadi János is megfordult. A taródházi kastélyban 1967-ig tanítás folyt. Most nagy a csend

Forrás: https://www.vaol.hu/helyi-kultura/2017/11/izgalmas-tarodhazi-multidezo#google_vignette

Nádasdy-vár

9600 Sárvár, Várkerület utca 1
+36 9 5 3 20 158

Oszkó- szőlőhegy és pincesor

9825 Oszkó,
Bár az oszkói szőlőhegy nem tartozik egyetlen borvidékhez sem, de az itt termett borok zamatuk, és erejük miatt is kiemelkedőek. Oszkó környékén először a XIII. században hallunk a szőlőtermelésről. A szőlőhegy a XVIII. században nyerte el mai formáját. Ebben az időben alakult ki a hegyközségi szervezet, amelynek szigorú szabályzata megakadályozta a hegy területének változását. A szőlőhegyet két részből áll az Újhegyből (Ebtulok) és a Csillaghegyből. A Csillaghegy valószínűleg később alakult ki, nem is olyan egységesen telepített rész, mint az Újhegy. A múlt század közepére teljes egészében kialakult a mai hegy képe, csupán a régi pincékből van ma már jóval kevesebb. A hegyközség szervezetétől az első adat 1787-ből van, egyhegyi-kereszt alapítólevelén, ekkor szerepel először a hegybíró és a tizenkét esküdt neve. A szőlőhegy bejáratában található két többszáz esztendős tölgyfa, amelyek annak a tölgyesnek az utolsó példányai, amely valamikor a szőlőhegy területén helyezkedett el. Valószínűsíthetően a tölgyerdőnek a faanyagából készültek az első présházak is. A tölgyfák árnyékában található egy rekonstruált gémeskút, illetve egy restaurált több méteres bálványprés. A Hegypásztor Kör Oszkó település értékeinek és hagyományainak elhivatott védelmezője, folyamatosan újítják fel a présházakat, szerveznek rendezvényeket, szőlészeti-borászati és kulturális programokat, mint például az Orbán-napi Hegyi Vigadalmat is. Ilyenkor kinyílnak a pincék, termelői bor és pálinka-kóstolókat tartanak, és a helyi kézművesek a portékáikat lehet megtekinteni.

Sárvári Arborétum

9600 Sárvár, Várkerület utca 30/A

Sárvízi-tó

9813 Gersekarát,

Szajki-tavak

,

Széchenyi-kastély Rum

9766 Rum, Kastély park 1.

A rumi Bezerédj (majd Széchenyi) kastély építésének pontos idejét nem sikerült felkutatni. Valószínű, hogy a XIX. század első évtizedeiben, esetleg még ezt megelőző időkben építhették a Bezerédjek klasszicista stílusban. A kastély eredeti felépítettsége (később bővítették) igazán különleges lehetett abban, hogy kocsival lehetett behajtani az épületbe, amelyet nyeregtető fedett, fűtése kandallókkal és cserépkályhákkal történt.Széchenyi Péter a tulajdonába került régi kastélyt, az északi és a déli oldalon erőteljesen átalakította, illetve folytatta a Bezerédjek által megkezdett bővítést. Ennek hatására teljesen megváltozott az épület arculata. A XIX-XX. századi kastélyfelújítások során a stílusjegyek keveredtek, ezért is beszélhetünk klasszicista stílusról. Érdekes és építészetileg meghökkentő, hogy a főhomlokzati rész jobb sarka félköríves, míg a többi szögletes. A régi kastélyban a csigalépcsőket megszüntették és fürdőszobákat, mellékhelyiségeket alakítottak ki a helyükön. A legnagyobb belső változást a széles pihenővel is ellátott lépcsőzet kialakítása jelentette. A lépcsőt nagyon szép, faragott fából készült korlát kíséri, amely ma is eredeti formájában látható. A kastélyt – amely a Vas Megyei Önkormányzat tulajdona – 8 hektáros parkerdő és 3 hektáros kertészet veszi körül. A keleti és nyugati oldalát kör keresztmetszetű élő sövény díszíti , amely rendkívül szépen gondozott, akárcsak a kastély együttes maga. A tulajdonosok 1945-ig „időszakos” jelleggel tartózkodtak a birtokon, elsősorban nyáron és ősszel, s ilyentájt gyakran tartottak vadászatokat és bálokat.

Vadása-tó

9934 Hegyhátszentjakab,

Vasasszonyfa- avarkori temetőt bemutató kamaramúzeum

9744 Vasasszonyfa, Széchényi út 1
+ 36 94 355 035
Az 1989-ben megnyílt kamaramúzeum az egykori Kis és Nagyasszonyfai községek közötti legelőn feltárt avar kori temető anyagát mutatja be. A vasasszonyfai temető jellegzetességeit tekintve a kisalföldi és a bécsi medencében feltárt avar temetőkkel szoros rokonságot mutat. A kiállításon az avar kori temetkezési szokásokon túl viseleti, használati tárgyak és fegyverek kerülnek bemutatásra.

Vasi halomsírok

9794 Felsőcsatár,
A Vas-hegy tetején és a keleti oldalának lábánál sokat tudhatunk meg arról, hogy a vaskor embere hogyan gondoskodott elhunyt hozzátartozóiról. A Pinka által vágott szurdok mindkét oldalán több száz halomsír emelkedik, mely bepillantást enged az akkoriak túlvilágról való elképzelésébe. A sírépítmények közül némelyik alig észrevehető kis domborulat, de ház nagyságú, 3–6 m magas, 12–20 m átmérőjű halomsírt is találunk.

Vaskeresztes- Kilátó az osztrák oldalon

Naturpark in der Weinidylle,
Eisenberg szőlővel beültetett lankáin kialakított "Weinblick" kilátóról páratlan élményben lehet része az odalátogató turistának, hiszen szelíd dombhátak és szőlőskertek vonzzák a tekintetet, ameddig csak a szem ellát. A napsütötte régió elsősorban vörösbor termő vidék. A percízen sorakozó szőlőtőkék legjobban fentről csodálhatók meg, ezért az Eisenberg déli oldalán megépült a Weinblick kilátó. A platformról, amelyet üvegkorlát vesz körül, minden irányban megcsodálható a szőlőskertek és pincesorok lenyűgöző látványa, tiszta idő esetén ellátni egészen a stájerországi Vulkánvidéken található Riegersburgig, a karintiai Koralpéig és keleti irányba egészen Magyarországig. A Weinblick akár egy kerékpártúra keretében is meglátogatható. Csodálatos látvány, amikor a szőlőültetvények felett megy le Nap. Egészen mediterrán hangulatú, mondhatni toszkán érzés. Ha itt jársz és van lehetőséged kóstolni, ne hagyd ki, a híres burgenlandi borból, az Uhudler-ből is kortyolj párat.

Vaskeresztes- Vasfüggöny múzeum

9794 Felsőcsatár, Szőlőhegy
+ 36 30 564 2657
A magyar határőrizet történetét és eszközeit bemutató szabadtéri kiállítás Felsőcsatár szőlőhegyén tekinthető meg. Goják Sándor egykori határőr – aki négy éven kersztül őrizte a magyar államhatárt 1965-68 között, maga vezet körbe saját gyűjtésében. A 20. századi Magyarország történelmének egyik fontos részlete elevenedik meg szemünk előtt. Autentikus környezetben, egy hiteles ember gyűjteményén keresztül ismerhetjük meg a határvédelem tárgyait, eszközeit - és a Vasfüggöny időszakát. A múzeum a Felsőcsatárhoz tartozó Vas-hegyen, a Kápolna-dombon található. Az emlékhely relikviái között megtalálhatók oszlopok, szögesdrótok, aknák és kézigránátok, itt felállított kerítés-szakaszok, jelzőrendszer, parancsnoki UAZ terepjáró, sőt egy mini kápolna is, melyek hűen mutatják be a szocializmus ezen időszakát. Az eredeti "mafi" (magasfigyelő) lépcsőin felkapaszkodva, és a számítógép vezérlésű szimulátor segítségével - kis, felgereblyézett szakaszon - magunk is megízlelhetjük a határsértők izgalmát. Érdemes kipróbálni! Négy időszakon keresztül, részletesen ismerkedhet meg a látogató az 1948 és napjaink közötti megoldásokkal, érdekességekkel: 1948/49-től 1956 őszéig, 1957/59-től 1966/71-ig, 1966/70-től 1989-ig, 2005-től napjainkig. A vitrinekben évtizedekig gyűjtött és rendszerezett sajtóanyagok, hírek, képek emlékeztetnek az eseményekre, szökési kísérletekre - de a bajtársiasságra is. Megtudhatjuk, hol szökött meg Karádi Katalin vagy Páger Antal, mik a halomsírok, mely településeket hívják hűséges falvaknak, és miért? Megcsodálható a dombtetőn álló 300 éves Mária-kápolna is, ahonnan pazar panoráma tárul fel Felsőcsatár és a Kőszegi-hegység felé. A tárlatvezetésen részletes ismeretet kaphatunk a "csatári kőről " és bányászatáról, a Vas-hegy magyar és osztrák oldaláról, vagy Vaskeresztes kedvelt boráról, melyet a környékbeli Buschenschankok falai között meg is kóstolhatunk.

Vasszécseny- Ásványmúzeum

9763 Vasszécseny, Gyöngyös utca 2
+ 36 70 632 6309
A 2008-ben megnyitott vasszécsenyi Ásványmúzeum és Földtani Bemutatóterem Pődör György elképzelése, valamint ikertestvére, a már elhunyt Pődör Miklós tervezése alapján egy romosan megvásárolt egykori tejcsarnokból került kialakításra, és 120 négyzetméteren, négy teremben a tulajdonos válogatott gyűjteményéből, Magyarország, és a környező országok ásványait, kőzeteit és fosszíliáit mutatja be. Megtekinthető a történelmi Magyarország bányavárosainak összes címere, és egyedülálló módon itt láthatóak együtt a védőszentek faszobrai: az árpádházi Szent Kinga, Szent Borbála és Szent Anna, de megtalálható a fából faragott Bányamanó, amely a besztercebányai-selmecbányai bányalegendák alakja volt, egy bocskai sapkás, fekete vállhajtós bányász díszegyenruha, amely egy bauxitbányász hagyatéka volt, továbbá régi bányászati eszközök, majd csodaszép ásványok, fosszíliák. A mikroásványok, vagy UV-ásványok , amelyek fehér színük ellenére UV-lámpa fényénél csodálatos színekben pompáznak, biztosan elvarázsolnak minden ásványok iránt érdeklődő látogatót. Láthatók mátrai (Gyöngyösoroszi, Recsk), zempléni, mecseki, bakonyi anyagok, köztük egy ritka szerves ásvány- a Csordakútról származó mellit, melyet rövid ideig lehetett gyűjteni, mára már védett, a lelőhelyét rekultiválták. Aki kíváncsi, megtudhatja milyen a smithsonit ásvány? Egy hatalmas, 20-25 kilós, Telkibánya mellől származó fehéropál is látható vitrinen kívül, ahogy jól mutat egy nagyobb borsókő is. Fosszíliák mellett elidőzhetünk egy dinoszaurusz lábnyomán vagy éppen egy elképesztó méretű és súlyú egykori mamutfogon. Megismerkedhetünk a földtörténeti korokkal, az ásványok, kristályok, kőzetek és fosszíliák fogalmával, megtekinthetjük Vincze László festőművész Teremtérmítosz képét is. Az udvaron álló kopjafa kristályformákat szimbolizál, rajta a "Szerencse fel!" felirat. Az épület előtti úgynevezett megállító táblát a devecseri faüzem adta, két csille pedig tele van ásványokkal, hogy a mai gyerekek is kaphassanak belőlük. Alkalmanként szerveznek a múzeumban programokat is.. Gyakori vendégek itt a kis óvodások és az iskolások. Tartanak foglalkozásokat az ovisoknak, de rendhagyó tanóráknak is helyszíne az Ásványmúzeum.

Zsennye- Alkotóház

9766 Zsennye, Szabadság tér 3
+ 36 94 379 017
Az alkotóotthon eredete tisztázatlan. Vannak, akik úgy vélik, hogy a templomos lovagok lovagháza volt. Valószínűsíthető, hogy eredeti rendeltetése nem úrilak volt. „Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették." A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta, a bővítést is ők kezdték el. A törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet, így kastéllyá bővítették, majd malom és az udvarház körül vizesárok készült. A kastély erődített jellegét bizonyítja az is, hogy később még más családok is őriztették értékeiket Zsennyén. A kastély egy darabig a Sennyey család dunántúli ágának a tulajdonában volt, de 1675-től már a család tiszántúli ága volt a kastély ura. A török kiűzése után már nem volt szükség az erődített kastélyokra. A zsennyei kastélynál is eltűntek a falak, melynek időpontja jelenleg még nincs meghatározva. Valószínű, hogy az 1700-as években került erre sor. A vizesárok azonban még jelenleg is látható, ha nem is teljes és eredeti méreteiben. A XVII. században Sennyey István veszprémi püspök bővítette a keleti szárnyat, és ekkor épült az ebédlőterem késő reneszánsz kori boltozata is. 1700-tól Sennyey Sándor volt a kastély birtokosa, aki barokk stílusban építette át a kastélyt. Az épületre ekkor került új második emelet, a felső szintek megközelítésére önálló lépcsőház, eléje teraszos kocsibehajtó. A Sennyey család a XIX. század közepéig lakott itt. Sennyey Károly 1828-ban adta el a kastélyt és egyéb birtokait Bezerédj Györgynek, József nádor alnádorának. 1829 és 1830 között Bezerédj György részben átépítést hajtott végre Tudor stílusban. Ő alakította ki az épület körüli tájképi kertet is a helyben lévő kőrises-tölgyes idős egyedeinek meghagyásával, ritka növényeket, fákat hozatott, a 22 holdas parkot arborétummá fejlesztette. Az utolsó lényeges bővítést Bezerédj Elek ( György fia) végeztette 1863 - 1867 között, amit igazol a bejárat feletti kronosztichon. Ez a következő szöveget tartalmazza: "DVpLICaVIt CrVCeM, Alexius de Bezered" A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Ezt az állapotot őrizte meg napjainkig. A család bensőséges kapcsolatot ápolt a kor művészeivel. Többször járt Zsennyén Kisfaludy Károly, Szegedy Róza. Szívesen vendégeskedett a vadregényes környezetben lévő kastélyban gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc is. A XX. század elején Bezerédj Elek leánya, Békássy Istvánné építtette át az első emelet egy részét. Ekkor bontották le a hall fiókos dongaboltozatát és síkmennyezetet építettek. A Békássy család a két világháború között nem változtatott a kastélyépületen. Bezerédj Elek utódai a Békássy család tagjai őrizték híres könyvtárát és arborétumát. A II. világháború során tízezer kötetes könyvtára, és bútorzata elpusztult, a kastély és környezete nagyon rossz állapotba került. 1949-ben kétharmad részben a Szabad Föld Tsz, egyharmad részben pedig a szombathelyi művészek birtokába került, míg a tsz. magtárnak, raktárnak, irodának használta a középső és alsó szintet, addig a művészek pénz nélkül nyárra ideiglenes ablakokkal, ajtókkal szereltek fel három szobát Így alakult ki a nyári művésztelep. Radnóti Kovács Árpád, Burány Nándor, Alföldi János vezetésével szinte minden vasi alkotó megfordult itt. 1953-ban a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége kapta meg a kastélyt, amelyet aztán alkotóházzá alakítottak át. Lelkes művészek és művészetpártolók a megye minden részéből összegyűjtötték bútorzatát. Számos, kiemelkedő hazai művész alkotott Zsennyén, úgy mint Domanovszky Endre, Pátzai Pál, Mikus Sándor, Molnár C. Pál, stb. Később zenészek, írók is használhatták az alkotóházat, például Ujfalusi József, Ránki György, Soproni József, Ágh István, Nemes Nagy Ágnes. A zsennyei alkotóház híre vetekedett az írók szigligeti házának vonzerejével. A művésztelep vezetője Majtényi Károly szobrászművész volt. Több olyan művész fordult meg és kezdte itt a kastélyban az ismerkedést Zsennyével, akik később a faluban vettek maguknak lakóházat, azt felújították és műtermet is építettek. Itt telepedtek le. Az utolsó nagyobb mérvű munkákat 1983-ban végezték a kastélyon. Ekkor a kastély régi részein részlegesen visszaállították a barokk stílusjegyeket hordozó részeket. Az épület külső homlokzata teljesen felújításra és festésre került. Az alkotóotthont Majtényi Károly halála óta Cser Lászlóné vezeti. A művészet csaknem minden területéről voltak már vendégek. (szobrászok, festők, írók, stb.) Az alkotóotthon ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában van. Az alkotóház működtetését a "Zsennyéért Alapítvány" végzi. Az alkotóotthon funkcióját tekintve kiválóan alkalmas művészeti alkotótáborok szervezésére, művészeti oktatásra, konferenciák rendezésére, művészek és azok családjainak pihenésére, kikapcsolódására. Forgattak filmjeleneteket is az épület körül. (pl. Sok hűhó Emmiért.) 1945 után több, az uradalomhoz tartozó épület megsemmisült, lebontásra került, úgy mint a kiskastély, a malom, az uradalmi kastélyt árammal ellátó áramtermelő.