Hübner János

A Hübner család bánáti német bevándorlóként költözött a nyugati végekre. Hübner János 1825-ben, Csáktornyán született, de az 1848-49-es szabadságharcban már a Vas megyei regiment tagjaként harcolt, majd a fegyverletétel után bujdosnia kellett.  1880-ban kapott szombathelyi polgárjogot. Kossuth-pártiságát nyíltan megvallotta, de Éhen Gyula polgármester városfejlesztési terveit mindenben támogatta. Szombathely város képviselő-testülete tagjaként elsősorban az ifjúság érdekeit viselte a szívén. 1885-ben alapítója volt a Szépítő Bizottságnak. Téglagyára 1889-ben kapta meg működési engedélyét, majd 1903-ban Pohl Gusztávval közösen alapították az „Első Szombathelyi Gőztéglagyár”-at. 1896-ban katolikus létére, de Kossuth lelkes híveként 1 millió ingyen téglát ajánlott fel az evangélikus egyházközség templomának építésééhez azzal a feltétellel, hogy a toronynak „48 méter magasra kellett emelkednie”. 1889-ben a közgyűlés az ő indítványára avatta Kossuth Lajost Szombathely díszpolgárává. A századfordulón, március 15-e megünneplésének évente visszatérő hagyománya volt, hogy az ifjúság fáklyás felvonulása mindig Hübner bácsi házától indult és vonult keresztül a városon. A kiszolgált honvéd a mai 14 emeletes toronyház helyén egykor emelkedő házának ablakában állva a „48-as honvédek” tisztelgésével indította a menetet. Nevét 1940 óta utca viseli Szombathelyen. Az élete 80. évében, 1905-ben elhunyt Hübner János a Szentmárton utcai temetőben álló, 2018-ban „1848-1849-es emlékhellyé” nyilvánított Hübner-kriptában nyugszik.