Kozma Miklós

Mészáros Hugó tanácsnok 1937. január 12-én kelt előterjesztése alapján Szombathely képviselő testülete „vitéz leveldi Kozma Miklós belügyminiszter urat, a város országgyűlési képviselőjét, nagy lelkesedéssel a város díszpolgárává választotta”. Kozma 1935-től két évig Gömbös Gyula, majd Darányi Kálmán kormányában belügyminiszterként tevékenykedett, 1936-ban rövid ideig ideiglenes honvédelmi miniszter is volt. 1935-1937 között kormánypárti programmal képviselte Szombathelyt az Országgyűlés Felsőházában. Az erdélyi nemesi családból származó politikust a közvélemény elsősorban, mint Horthy Miklós harcostársát ismerte. Kevésbé köztudott, hogy ő alapította az első országos médiumot, a Magyar Rádió és Telefonhírmondót, a Magyar Filmirodát, a Magyar Távirati Iroda Rt.-t, és az 1924-ben indult Magyar Rádió elnöki tisztét is ellátta. A szenvedélyes naplóíró és kéziratgyűjtő személyiségnek kiváló érzéke volt a művészi értékek felfedezéséhez. Baráti körébe tartozott Illyés Gyula, Németh László, Zilahy Lajos, Cs. Szabó László. Rádiós elnöksége idején támogatta Bartók Béla népzenei anyagának rögzítését, síkra szállt a magyar filmipar színvonalának emeléséért, és az elsők között foglalkozott a televíziózás lehetőségével. Kultúrpolitikai törekvéseire azonban árnyékot vet fajvédő antiszemitizmusa, amely mellett haláláig kitartott. Karrierjének csúcsán mondott le a belügyminiszterségről és 1940-ben lett Kárpátalja kormányzói biztosa. Pályafutása jó példa arra, hogyan fér meg egy emberben egyszerre a jó és a gonosz, az ésszerűség és az álmodozás. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságát követően, a magyar háborús lépések láttán, ungvári magányában végleg meghasonlott. 1941-ben, 57 évesen, szívroham következtében hunyt el.