Szent Fábián- Sebestyén nap

Január 20-a Szent Fábián pápa és Szent Sebestyén vértanú emléknapja. Fábián római polgár volt, akit a pápaválasztásra összegyűlt keresztények azért választottak meg, mert fejére az égből egy fehér galamb ereszkedett. Főpapságának tizenharmadik évében azután Decius helytartó parancsára Fábián pápát lefejezték, így nyerte el a vértanúság koronáját. Sebestyén Diocletianus császár testőrségének parancsnoka volt. Mivel keresztény hitét nem tagadta meg, kivégző osztag elé állították. Lenyilazták, de nem halt meg és felgyógyulva szolgálattételre jelentkezett, de a császár parancsára ekkor halálra botozták. Sebestyén vértanú a pestistől való oltalom egyik patrónusa lett, nyilakkal átlőtt teste a barokk oltárok egyik leggyakoribb ábrázolása.  Szombathelyen, az 1710 őszén kezdődött pestisjárvány több száz polgár halálát okozta. A fekete halál dúlása idején a templomok bezárattak, mise celebrálására csak a piactér közepén kerülhetett sor. Mivel a pestis okozta halálozások Szent Fábián és Sebestyén ünnepén kezdtek alábbhagyni, elhatározták, hogy a Piactéren, azon a helyen, ahol a szabadtéri misék oltára állott, fogadalmi kápolnát építenek, és a szentek napját minden évben ünnepként ülik meg. Az építési munkákat Moor „kőmives” Jánosnál 1712-ben rendelték meg. Az egyesség értelmében az építésért a város 150 Ft készpénzt, 20 köböl gabonát adott a mesternek, és két évre elengedte adóinak megfizetését. Az elkészült kápolna felszentelésére 1713. december 10-én került sor, amelyet követően hálaadó körmenet indult a Vártemplomba. A szertartást Fábián és Sebestyén napján évente megismételték. A körmenetek egészen 1817-ig folytak. Ekkor azonban a várost pusztító tűzvészben a kápolna is teljesen kiégett. A károk olyan súlyosak voltak, hogy a tanács elrendelte az épület lebontását. A Szent Fábián és Sebestyén ünnepi hálaadó misét azt követően a székesegyházban tartották.