Gothard Jenő

Gothard Jenő a minden újra fogékony, ma úgy mondanánk, innovatív tudós, herényi birtokán épített fizikai laboratóriumában műszerek készítésével, elméleti önképzéssel foglalkozott. Gőz- és vízi-erőművet tervezett, ami elektromos árammal látta el a kastélyát, ahol csillagászati obszervatóriumot épített. Hazánkban elsőként neki sikerült nagy távolságú telefon összeköttetést létesítenie, és a Herénytől 180 km távolságra lévő Ógyallán dolgozó Konkoly Thege Miklóssal ily módon tudták megbeszélni csillagászati megfigyeléseiket. Tevékenyen részt vett az ikervári vízi-erőmű által fejlesztett elektromos áram felhasználásával létrehozott szombathelyi villamosvasút megépítésében. Vizsgálatait kiterjesztette az elektromágneses hullámoknak a látható fényen túli tartományaira is. Kevésbé ismert, hogy elsők között reagált a röntgensugarak felfedezésére is. Konrad Röntgen először 1895 decemberében publikálta eredményeit, és Gothard Jenő herényi birtokán berendezett laboratóriumában már 1896. január 23-án, hazánkban elsőként, készített röntgenfelvételeket, éppen azon a napon, mikor Röntgen az Orvos-fizikai Társaság würzburgi ünnepi ülésén megtartotta nagy horderejű felfedezéséről szóló előadását. Azt is csak a tudománytörténészek tudják, hogy Gothard kiválóan dokumentált harminckét korai röntgenfelvételének köszönhetően kerülhetett sor az első röntgencső-konstrukció elkészítésére, és ily módon a magyar fókuszcső gyártásra. A honi folyóiratok, az „Orvosi Hetilap”, a Természettudományi Közlöny” ezt követően számos cikket közöltek a találmányról, „az élő testbe belelátás módszeréből” pedig szép lassan tudomány lett. A herényi tudós 52 évesen, 1909-ben hunyt el.