Szombathely pecsétje

A magyarországi városok hivatalos irataik hitelesítésére a XIII. században kezdtek pecsétet használni. Bár Szombathely város csak 1407-ben kapta meg kiváltságlevelét, de várfalat mutató pecsétjét már egy 1342. január 24-én kelt oklevélen megtaláljuk. Az 53 mm átmérőjű pecséten, nyitott gótikus kapuval, kettős, pártázott várfal mögött egy karcsú torony, rajta erkélyszerű építmény látható. A fal felett jobbról hatágú csillag, balról félhold lebeg. Körirata S. SABARIENSIS CIVITATIS, azaz Szombathely város pecsétje.  Már több mint egy évszázada folyik a találgatás, hogy a Szombathely pecsétjében látható építmény tekinthető-e valóságot mutató ábrázolásnak? A pecséttani szakirodalom megállapítása szerint a középkori várospecsétek csak jelképesek, a rajuk látható torony és fal ábrázolások a városi lét szimbólumai.  A szombathelyi esetében azonban többről van szó, mivel ez a tornyot, a falon belül állónak mutatja. Ezért a torony vélhetőleg azonos lehet a város főterén egykor állt piaci toronnyal. Szombathely 33 mm átmérőjű kispecsétje szintén középkori eredetű. Erre utal a gyöngysorral övezett pajzs fölött gótikus kisbetűkkel írt S. Sabariensis civitatis felirat. Az 1849-ig használatban lévő, latin feliratos kispecsét címerképéhez a város ragaszkodott a Bach-korszak idején, amikor a német STADT STEINAMANGER, majd 1867 után is, amikor a magyar SZOMBATHELY VÁROS PECSÉTJE köriratot használta. Szombathely 1942-ben, amikor a város törvényhatósági jogot kapott, megújította címerét és ekkor a várostorony tetejét vörösre festették. A tanácsrendszer bevezetésekor, 1949-ben, a belügyminiszter rendeletben eltiltotta minden város címerhasználatát. A szocialista címer 1970-ben készült. A történelmi városcímer visszaállítását a rendszerváltozáskor, 1989-ben foglalták rendeletbe.