Rákóczi serlegek

A „Rákóczi serlegek” -ért folyó első sportvetélkedőt  a KAC, a Kassai Atlétikai Club,  a bujdosók hamvainak hazahozatala tiszteletére 1903-ban hirdette meg. Kezdeményezésük azután országos mozgalommá vált, amelyek kiírására több sportágban,  időről-időre sor került. A Trianonnal megszűnő  hagyományt  – „ Felvidék visszatérése” után - elevenítette fel  a Levente Országos Központ, amikor 1943. február 2-án az országos mozgalomként hirdette meg, mondván: „a tavasz folyamán kezdődik  az országos levente labdarúgó bajnokság, amelynek fő díja a színezüstből készült Rákóczi Ferenc serleg lesz”. A márciusában meginduló „járási levente bajnokságok” győztesei  játszanak a hadtest bajnokságért”, amelynek első helyezettjét a  „Hadtest bajnoka” cím illeti meg, majd a „hadtest bajnokcsapatok” tovább küzdenek és a viadal  első helyezettje: „Magyarország levente labdarúgó bajnokcsapata“ címet kapja. A  bajnokságok az ország egyik legértékesebb serlegéért, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmával alapított „Rákóczi Serlegéért” folytak.  A serleg, a kiírás szerint „vándordíj” volt, amely az újabb országos bajnokság eldöntéséig, a bajnok csapat egyesületének őrizetében marad. A sportsajtó megörökítette, hogy  az első országos levente labdarúgó-bajnokság döntőjében a végső győzelmet  Szombathely leventéi szerezték meg. A sikerhez vezető út állomásai így alakultak:  a járási bajnokság megnyerése után Bő község (6:1), Nagycenk (2:0), a Zalaegerszeg  (6:0) és Győr (1:0) csapatai felett aratott siker következett. A szombathelyi fiúk így jutottak a budapesti elődöntőbe, ahol Beregszász  5:1 arányú legyőzése után a bajnoki címet Püspökladány csapata felett aratott  6:1 (2:1) arányú eredménnyel vívták ki. A tudósítások külön kiemelték Várnagyi Gyula sportvezető  munkáját,  aki a szombathelyi csapatot  a bajnoki küzdelmekre felkészítette. A második világháború harcai, majd az azt követő politikai változások a leventebajnokságot végleg levették a napirendről, így a „vándorserleg” Szombathelyen maradt. A  szombathelyi Városházán őrzött,  a vezérlő fejedelem arcmásával, valamint a Rákóczi-család és Kassa város tűzzománc címerével díszített ezüstkupa   fedelén, egy szablyáját markoló kuruc vitéz őrködik.