Lucius Septimius Severus

Lucius Septimius Severust, az egyik legtehetségesebb „katonacsászárt”, a Severus-dinasztia megalapítóját, a Pannoniai legiok 47 évesen, Carnuntumban (ma Petronell, Ausztria) emelték pajzsra. Az új uralkodó 146-ben Africa provincia egyik lovagrendi családjában született, és Marcus Aurelius császársága idején lett szenátor. Hatalomra kerülését a római arisztokrácia bizalmatlansággal fogadta. Rómába vonulása után a pretoriánus gárdát megbízható Pannoniai legióiból szervezte meg. Két hadjáratban legyőzte Pescennius Niger syriai, valamint Clodius Albinus britanniai vetélytársát. 198-ban meghódította és a Római Birodalom részévé tette Mezopotámiát. Rómába csak 203-ban tért vissza. Ekkor emelték tiszteletére a Forumon máig látható háromnyílásos diadalívet, amelynek jelenetei a parthusok feletti győzelmét és Ctesiphon város elfoglalását ábrázolják. A polgárháborúk végeztével az egész birodalomban építkezések kezdődtek. Savariában ekkor épült az Iseum, és megerősítették a városfalakat. Rómában parkokat, a Palatinuson fürdőket létesített. A legnagyobb, több mint 100.000 m² alapterületű, 1.500 személyt befogadni tudó hatalmas közfürdő már csak halála után készült el, de felavatójáról ‘Caracalla thermái’ néven ismerik. Septimius Severus 208-ban Britanniába ment, ahonnan kiverte a kaledónokat, majd a tartomány határainak kiépítését irányította. 211. február 4-én Eboracum (York) városában, 65 évesen érte a halál. Emlékét Szombathelyen legmarkánsabban a Fő téren 2007-ben felállított császárkő őrzi.