Egyetem

A 19-20. század fordulójának statisztikai kimutatása szerint Magyarországon 9 millió lakosra esett egy egyetem, míg nyugat-európai országokban 1-3 millió főre jutott egy „univerzitás”. Ezzel a „sűrűséggel” hazánk a kontinens sereghajtója volt. Örvendetesnek számított a hír, hogy az 1906-ban megalakult „második Wekerle-kormány több új állami egyetemet létesít”, de az „universitas programot” a magyar törvényhozás végül csak az 1912. évi XXXVI. tc.-kel fogadta el. Pénzügyi nehézségek miatt két egyetemet állítottak fel, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet és a debrecenit. Ám ez utóbbi orvostudományi karának felépítése késett, így az alapítás bizonytalan maradt. A „dunántúli universitas az első világháború pénzügyi áldozata lett". Az új esély Trianon után, 1921-ben vetődött fel, amikor a fővárosba menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemnek új helyszínt kerestek. Vasvármegye Közigazgatási Bizottsága előterjesztését tárgyalta Szombathely városa is. A Pénzügyi- és az Építési Bizottság 1921. február 14-i ülésén arról határozott, hogy a város befogadja az egyetem orvostudományi karát, mivel Szombathely akkor a Vármegyei Közkórház, az Emberbaráti Kórház, a Fehér Kereszt Gyermekkórház, a Bábaképző és a Gyermekmenhely révén az oktatásnak és a klinikai gyakorlatoknak optimális körülményeket biztosító legjobb feltételekkel rendelkezett a dunántúli települések között. Bár Kiskos István ilyen elképzelések birtokában tárgyalt a fővárosban Vass József vallás és közoktatási miniszterrel, a kudarc már hazaérkezésekor borítékolható volt, mivel az egyetemi professzorokkal, akiknek véleménye ez ügyben perdöntő volt, a polgármester nem találkozott, így esély sem volt arra, hogy az oktatók a vasi megyeszékhelyet válasszák.  Ahogy a korabeli sajtó írta „a szerény lobby-zás meg is hozta az eredményt”. 1921 márciusában megszületett a döntés, hogy a pozsonyi Tudományegyetem új székhelye Pécs város lesz.