A vasvári káptalan áthelyezése

Szombathely történetében a mohácsi csatavesztés jelentős változásokat eredményezett, mivel földesura, Paksy Balázs püspök, bandériumával egyetemben a csatatéren elesett. Az I. Ferdinánd és Szapolyai János király között ezt követően kitört polgárháborúban a győri püspöki uradalom felváltva került a két vetélkedő fél rivalizáló támogatóinak birtokába, ami egészen 1565-ig nagy bizonytalanságot okozott. Szombathelyt ebben az évben Gregorianczi Pál győri püspök újra birtokba vette és falakkal megerősítette. 1578 februárjában a háromszori halasztás után, Habsburg Rudolf király által, Pozsony várába összehívott országgyűlés a török ellenes háborúval kapcsolatos intézkedések meghozatalával foglalkozott. Az ott meghozott egyik legfontosabb rendelkezést az országgyűlés 20. tc.-je fogalmazta meg, amely arról szól, hogy  a vasvári káptalan Szombathelyre helyeztessék, mondván: „a vasvári káptalant, minthogy ennek fekvő jószágai nagyobb részben a Rába folyón innen vannak, az ő pecsétjével és jegyzőkönyvével együtt, Szombathelyre, mint biztosabb helyre áttegyék,  nehogy az országlakók ott őrzött kiváltságleveleit abban az esetben, ha a káptalanbeliek magukat a török adófizetőivé tennék, az ellenség elvegye.” Ezt követően a vármegye nemessége többnyire itt tartotta közgyűléseit, és a káptalani hiteleshely Szombathelyre helyezésével a mezőváros gyakorlatilag megyeszékhellyé vált. Ettől fogva ugyanis a birtokosok itt intézték adásvételi, csere- és zálogügyleteiket, a káptalan adott hiteles bizonyítványt arról, hogy az uralkodó által adományozott birtokokba a tulajdonost beiktatták, itt folytak az országos hatóságok előtt folyó peres ügyek tanúkihallgatásai, és itt készültek a régmúlt idők dokumentumainak hiteles másolatai. Az ettől kezdve vasvár-szombathelyi káptalanként emlegetett hiteleshely jelentőségét növelte, hogy 1580-ban Zala vármegye hatósága ide szállíttatta a kapornaki és a zalavári konvent iratanyagát is, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy azok XVIII. század közepi visszaköltöztetéséig a Nyugat-Dunántúlon csak a szombathelyi hiteleshely működött. A vasvári káptalan a szombathelyi püspökség megalapítása után végleg Szombathelyen maradt.