Hudetz kőfaragó

Hudetz János 1856-ban telepedett le Szentmárton községben, ebben az évben alapította meg kőfaragó cégét. Számos alkotása napjainkig a város dísze. József nevű fia 1857. február 26-án született, és életútját meghatározta származása, hiszen édesapját az anyakönyv „művészi szobrász”-nak nevezi, keresztvíz alá pedig a soproni Mechle kőfaragó dinasztia József nevű tagja tartotta.  A cégalapító tragikusan fiatalon, alig 32 évesen, az 1861-ben dúló vérhasjárvány áldozata lett.  Díszes neogót síremléke a Szentmártoni temetőben áll. Az ipart özvegye vitte tovább. 1866-ban készült a Fő téren álló Szentháromság, majd a szentmártoni Madonna szobor. Az 1877-től Hudetz József vezette cég szállította az ikervári Batthyány kastély kő mellvédjeit és a park szobrászati díszítményeit. Míves munkája volt a Szombathelyi Általános Takarékpénztár lépcsőháza és márvány díszítményeinek elkészítése. A Nyugat-Dunántúlon se szeri se száma a Hudetz által faragott út menti kereszteknek, Madonna szobroknak. Vas, Zala és Sopron megyékben közel száz első világháborús emlékművet és a nemzeti sírkertté nyilvánított ostffyasszonyfai fogolytábor temetőjének faragványait is ők készítették. Szombathelyen a „11-es Huszárok”, Herény község, az evangélikus és az izraelita felekezet mementóin olvasható Hudetz József szignója. A Hudetz név fémjelezte síremlékek minden temető díszére váltak. A 75 évesen elhunyt mestert a szentmártoni temető családi kriptájában helyezték örök nyugalomra, a céget Emil nevű fia vitte tovább. A Vörösmarty és Szentmárton utcák sarkán álló Hudetz-műhelyt az 1970-es évek városrendezésekor számolták fel, az előtte álló, egykor a cég logójaként is használt, Mária-oszlopot ekkor helyezték át a szentmártoni temető bejárata mellé.