Bél Mátyás

Bél Mátyás (Matej Bel) író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós Ocsován, (ma Očová Szlovákia) 1684. március 12-én született. Igazi polihisztor, a "hungarus" értelmiség kiemelkedő képviselője volt. A 18. századi írástudó elit vezéralakjaként, Magyarországot hazájának, magát pedig elsősorban ’Hungarus, országlakónak’ tekintette. 1735-ben Bécsben megjelent Notitia Hungariae novae historico-geographica című tíz vármegyét bemutató munkájából a 18. századi Magyarország települései és várai, természeti és épített környezete, helytörténete és népszokásai ismerhetők meg. Szombathelyről ezeket írja: ”Egyszerű fal övezi és nem mély árok. Három templom, egy kápolna és négy torony emelkedik benne. Azonnal szembetűnik a kanonokok kollégiumának háza is, amelyet Kanizsa elfoglalása után Vasvárról helyeztek át Szombathelyre. Két szerzetesrend él itt. Egyik a ferences, amelynek zárdája a város falain belül terül el, a másik a dominikánus, a város falain kívül, szent Márton toursi püspök szülőhelyének közelében. Ezt a zárdát... Batthyány Erzsébet grófnő építtette, nevét és címerét a templom bejárata felett látjuk. Azon a helyen, ahol szent Márton született oltár áll e felirattal: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS (itt született Szent Márton). Szombathely piacán új kápolna áll és egy oszlop, melyet a Szentháromság tiszteletére Szily György ügyvéd emelt. A város házai valamikor szebbek lehettek, most a háborúk miatt, melyeket főleg Rákóczi idején láttak, csak piszkos romokat és gyakori tűzvészek üszkös maradékát mutatják. Lakói magyarok, csekély számú némettel keverten. Vallás szerint katolikusok, mindössze néhány zsidó lakik itt, akik kereskedéssel foglalkoznak. A város lakói műveltek, barbárságtól mentesek, főleg a női nem csinos külsejű, de élvezetekre hajlik, amit azonban nem akarok általánosítani, minthogy nem hiányoznak olyanok, akiknél a tiszta otthon megőrzi a lélek érintetlenségét. Életüket a földművelés tölti be, amiben ügyességükkel sokakat felülmúlnak. A város körüli föld nem termékeny, a régi Sabaria omladékaival van tele. Nyugati oldalán bortermelő dombok örvendeztetik a lakosságot. A szombathelyi vár formája négyszögletű, körben árokkal erősített kettős fal övezi, amely azonban Rákóczi időiben a végső pusztulás útjára került. Esterházy Antal annyira összeromboltatta, hogy leszámítva a Széchenyi György által 1665-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templomot, annak tornyát és egy kör alakú árokkal övezett épületet, minden a pusztulás iszonyú képét mutatja”.