Kultsár István

Kultsár István író, szerkesztő, színigazgató, a bencés rendbe lépve Pannonhalmán bölcseletet, Pozsonyban teológiát tanult. 1786-ban a rend feloszlatásakor elhagyta a papi pályát. Tanár lett a komáromi, majd 1789-től a szombathelyi gimnáziumban. Jelentős irodalomtörténeti munkásságot folytatott és régi kéziratokat gyűjtött. Az Országos Széchényi Könyvtár által őrzött „Kulcsár-kódex” egy 184 folio terjedelmű, 1539-ből származó, magyar nyelvű zsoltároskönyv, amely első ismertetőjéről, Kultsár Istvánról kapta a nevét. Barátjától, a Bécsben élő Görög Demetertől, a „Hadi-, és más nevezetes történetek” szerkesztőjétől kapta meg, Szombathelyen sajtó alá rendezte és 1794 márciusában „Törökországi levelek” címen ő adta ki Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét. 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig Festetics György László nevű fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt házi tanító. 1806-tól Pesten élt, ahol a magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője lett. Megindította és haláláig szerkesztette a „Hazai Tudósítások” című folyóiratot, amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Pesti háza az írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. 1813-tól támogatta, majd két évig igazgatta is, a pesti magyar színtársulatot. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1821-ben szülővárosának, Révkomáromnak ajándékozta. 1827-28-ban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában. Hatvannyolc éves korában, 1828. március 28-án, Pesten hunyt el. Carrarai márvány síremléke az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló „Belvárosi” templomban látható.