Romkert

1938 telén megkezdődtek a Szombathelyi Szeminárium épületének bővítési munkálatai. Az alapoknak a hajdani a püspökkert területén megkezdett kiásása során, másfél méteres mélységben, egy faragott márványtömbre bukkantak, és rövidesen előkerült a helytartói palota mozaik padlója is. Géfin Gyula szemináriumi rektor – aki eredetileg azt vélelmezte, hogy a Savariaban 4. században épült Szent Quirinus bazilika romjait találták meg – érdeme, hogy a leletek jelentőségét felismerve az építkezést leállíttatta, és felkérte Paulovics István egyetemi tanárt, a Nemzeti Múzeum római régészeti osztályának vezetőjét, szakszerű ásatások folytatására. A régész professzor 1938. április 2-án, a Vasvármegye c. napilapban megjelent cikkében részletesen tájékoztatta a közvéleményt az előkerült leletek jelentőségéről. A kutatás eredményeképpen feltárultak a Kr. u. 43-ban alapított Colonia Claudia Savariensium legfontosabb épületcsoportjai, a nevezetes mozaik, a római utak részletei és a Karoling-kori vár alapjai. Bármily nagy volt is a régészeti szenzáció, a háborús események miatt, emberfeletti nehézséget okozott a feltárás anyagi feltételeinek biztosítása, ebben Géfin Gyula érdemei elévülhetetlenek. A feltárt legjelentősebb épületet, a korabeli dokumentumok vizsgálatának eredményeként, Felső-Pannonia provincia helytartói palotájaként azonosították. A közel 50 méter hosszúságú mozaik padló védelmére emelt bemutató épület 1943-ban készült el, és „Savaria alapítása ezredik évében” megnyílhatott a Szombathelyi Romkert. Az 1952-ben elhunyt Járdányi Paulovics István emlékére 1954-ben avattak emléktáblát, és a Romkertet róla nevezték el. A jelenleg teljes rekonstrukció alatt álló Járdányi Paulovics István Romkert városunk egyik leglátogatottabb nevezetessége, amelyet egy belvárosi séta közben, a felette átvezető, 2017-ben elkészült átjáróról bárki bármikor megtekinthet.