Walder Alajos

A Nagybecskereken (ma Zrenjanin, Szerbia) 1856-ban született Wälder Alajos Hauszmann Alajos építésvezetőjeként 1880-ban költözött Szombathelyre, ahol a városháza építkezésének művezetői feladatait végezte.  1880. május 15-én a város „ünnepelt szépségét”, Baumann Annát vette feleségül. Iparengedélyt váltott és saját terveinek kivitelezésével foglalkozott. A Király utcától a vasútig tartó terület mellékutcáinak kialakításában döntő része volt. 1881-ben ő készítette a Sabaria vendéglő második emeletének terveit, a Jégpince vendéglőt. Kiemelkedő munkája volt a Vasvármegyei Kaszinó, valamint a MÁV Üzletvezetőség Széll Kálmán u. 2. sz. épülete. Épületein határozottan felismerhető mesterének, Hauszmann Alajosnak a hatása. 1888-ban vette meg a püspöki téglaszínt és építette meg a „Kendereskerti” téglagyárat. 1899-től már csak ezek irányítását végezte.  Szombathely egyik legtehetősebb polgáraként a közéletben is tevékeny részt vállalt. Igazgatósági tagja volt a Szombathelyi Általános Takarékpénztárnak, a Mayer Gépgyár Rt-nek és a Bőrgyárnak. A városi építőbizottság tagjaként vett részt németországi tanulmányúton, és tagja lett a Városi Szépítő Egyletnek is. 1886-ban egy évig volt parancsnoka a városi önkéntes tűzoltóegyletnek. 1901-ben fejezte be "Anna-villa" nevű családi házát, amellyel szaktársai elismerését is kiérdemelte.  1903 végén súlyos szélhűdés érte. Gyógykezelésre Budapestre vitték, ahol 1904. április 4-én hunyt el. Szombathelyen a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Gyula nevű fia, apja nyomdokaiba lépve, egyetemi tanár és neves építész tervező lett.