Richard Bright

Richard Bright angol orvos és geológus az 1810-ben zajló „Bécsi kongresszus” idején járt hazánkban. Először a Felvidéket, majd 1815 tavaszán a Dunántúlt ,,körül utazva" ismerkedett Magyarországgal. Tapasztalatait terjedelmes úti naplójában rögzítette, amely az 1818. évben Londonban és Edinburgh-ban is megjelentetett. A műben részletesen írt tapasztalatairól: „Kőszegtől az út egészen sík, és a vidék termékeny. Kelet felé a szemhatár szabad, de nyugaton néhány domb a képet változatossá teszi. Feleúton egy szembejött kocsival lovakat cserélünk és új kocsisunk úgy nyilatkozott, hogy este lehetetlen tovább menni Szombathelyről, mert az út hemzseg a betyároktól. Ilyen szólamokkal minden kínálkozó alkalommal előállnak Magyarországon. A kocsis azt ígérte elvisz a legjobb vendéglőbe és másnap reggel szolgálatunkra lesz. Evvel a szép ígérettel befordult a kocsma udvarba, és amíg én fent a szobák után néztem, gyorsan kifogta a lovait és eltűnt. A szállást rossznak találtam, mert egy kis szobába akartak rakni a szolgámmal együtt. A szerencsés véletlen folytán egy magukat „Angol lovasoknak” nevező társaság, aki ugyanitt kötött ki a lovát kocsimba fogva elvontatott egy másik házba, ahol nagyobb kényelemre számíthattam. Szombathely síkságon, két folyó közt fekszik, helyét teljesen azonosították a római Savariaval. Általában szegényesen és rendetlenül épített város. A székesegyház előtt, amely modern épület, egy szép nyílt tér van, ennek jobb sarkában áll a püspöki palota, azon túl a megyeház. A baloldalon áll egy szeminárium a papi nevelés céljára. Ezek a középületek néhány szomszédos jó magánházzal együtt kirívó ellentétben állnak a város többi részével. Az egész tiszteletreméltó vonást kap a papnövendékek ruhájától.” Richard Bright magyarországi utazása idején frissen végzett orvos volt, de később nemcsak az angol, hanem az egyetemes orvostudomány együk legnagyobb alakja lett. A vesemegbetegedések tudományos vizsgálatával jelentős szakmai elismerésre tett szert. A veseműködés rendellenességeit 1827-óta, „Bright-kór”-nak nevezik.