Bezerédi Amália

Az első hazai gyermekkönyv tragikus sorsú nőírója, Bezerédj Amália, 1804 áprilisában, a Vas vármegyei Szentivánfán született. Apja, Bezerédj György, országos hírű jogász, alnádor, országgyűlési követ, anyja Szegedy Antónia, Kisfaludy Sándor sógornője volt. Amália gondos nevelést kapott, beszélt, írt németül és franciául, tudott angolul is. Jól zongorázott, hárfázott és énekelt. Kisebb műveket komponált. Festegetett, szerette a táncot, de legjobban az irodalmat. 17 éves korában, 1821-ben, kötött házasságot távoli rokonával, Bezerédj István Tolna vármegyei földbirtokossal, aki 1830-tól a politikai ellenzék vezéralakja lett. 1834 májusában, Pozsonyban jött világra gyermekük, ahogy Deák Ferenc nevezte, a „diétai kisleány”, akinek a Flóra nevet adták.  Ezzel a választással divatot csináltak, és a Flóra, Flóri, Floricza, Flórika név meghonosítói lettek Magyarországon. A Bezerédj házaspár óvoda-iskola szervezésével is támogatta a falusi gyermekgondozás ügyét, és Amália kisleányának írta az 1836-ban megjelent „Flóri könyve”-t, amely nem meséskönyv. Sem mesék, sem regék nincsenek benne, viszont szerencsésen egyesülnek lapjain a tankönyv-jellegű példák, az ábécé, az olvasási gyakorlatok, az imákkal, a játékokkal, a verses történetekkel. A páros rímes Flórika-mondókákat, intelmeket, mint édesanya mondogatta kisleányának. Amália tüdőbajban szenvedett, és férje birtokára költözve egyre több időt töltött ágyhoz kötötten, majd 33 évesen váratlanul meghalt. Szeretettel nevelt kisleánya mindössze hét évvel élte túl. Az asszony irodalmi hagyatékát férje rendezte sajtó alá, és a kéziratban maradt műveket 1840-től sorra adta ki. A „Flóri könyve” 1887-ig 9 újabb kiadást élt meg. Bezerédj Amália nevét 1992 óta utca viseli Szombathelyen.