Vidos József

Az 1805 áprilisában Kemenesalján született Vidos József, az 1848–49-es szabadságharc nemzetőrparancsnoka, majd kormánybiztosa, 1836-ban lett Vas vármegye főjegyzője, és 33 évesen választották a vármegye első alispánjává. A Vasvármegyei Gazdasági Egyesület elnökeként nagy szerepe volt a Vas-Soproni Szederegylet megalakításában. Baráti viszonyt ápolt Széchenyi Istvánnal, akinek biztatására elindult a választáson, és 1847-ben Vas vármegye követe lett. Életének kiemelkedő momentumaként, 1848 márciusában tagja volt annak a küldöttségnek, amely Pozsonyból Bécsbe vitte az országgyűlés Kossuth által fogalmazott követeléseit, és az alsóházban ő olvasta fel az ország politikai átalakulását szavatoló áprilisi törvényeket. 1848 júniusában a Vas vármegyei nemzetőrség főparancsnokává nevezték ki. A Drávai Magyar Hadseregben Jellasics támadása után, Batthyány Lajos utasítására tizenháromezer fős seregével felszabadította Nagykanizsát, elvágta Jellasics hadseregének utánpótlási vonalát. Csapataival részt vett a Kuzman Todorović tábornok hadoszlopa elleni hadműveletekben is. A hadi szolgálatból kilépve a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület felügyelőnek választották. 1849 januárjáig Vas vármegye kormánybiztosaként a honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezését irányította. Miután a császári csapatok megszállták Vas vármegyét, Kemenesmihályfán bujdosott és kolera járványban rövidesen meghalt. Kúriája közelében, egy magányosan álló akácfa alatt, Edvi Illés Pál evangélikus lelkész temette. 1965 óta utca viseli nevét a megyeszékhelyen.