Lancsics Ferenc

Lancsics Ferenc szombathelyi városbíró 1674-ben született fia Grazban logikát tanult, majd Nagyszombatban bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1693-ban belépett a Szent Benedek Rendbe, ahol a Bonifác szerzetesi nevet kapta. 1710-ben szentelték pappá. A gazdasági ügyek magisztereként 1715-től pannonhalmi perjel volt. Vaskos kéziratait négy kötetben őrzi a főmonostori levéltár. Sajghó Benedek főapát 1725-ben helyezte Dömölkre jószágkormányzónak. Lancsics Bonifác a környék híveinek lelkipásztori gondozását is szívügyének tekintette, és Csatay Jeromos apáttal, valamint két társával a Mária-kegyhely Nagyboldogasszony tiszteletének megújításán fáradozott. Ő írta a Szoszna Demeternek kéziratos énekeskönyvében olvasható Magyarok Nagyasszonyát dicsérő himnuszt, a "Boldogasszony Anyánk” kezdetű Mária-éneket. Szerzősége sokáig rejtve maradt. Az irodalomtörténeti kutatás derítette ki, hogy a Mária-himnusz 10 versszakának kezdőbetűi összeolvasva a BONIFACIUS nevet adja ki. Ennek révén sikerült a szerzőt azonosítani. A „Lancsicsi vers” az évszázadok során szövegében is többször változott. 1793-ban Vácott már „nationalis cantio”-ként, azaz nemzeti énekként említették, és hazafias érzelmű magyarok himnuszként énekelték. Ahogy a rendi krónika tudósít: „Bonifác testvér lelke 1737 tavaszán, húsvét hetében, hirtelen támadt betegségben visszaszállt teremtőjéhez”. Pacher Donát az elhunytat a dömölki apátság történetének krónikájában így méltatta: „Amilyen nagy tisztességben élt, olyan nagy becsületben halt is meg; igaz bencést kísértek utolsó földi útjára a résztvevő vendégek. Vele szállt sírba az apátság felébresztőinek legkiválóbbika.” Lancsics Bonifác hamvai a dömölki bencés apátság középkori templomának romos sírboltjában porladnak. 2005 óta utca viseli nevét Szombathelyen, emléktábláját szülővárosában 2011-ben avatták.