Mindszenty János

Pehm József 1892-ben, Csehimindszenten született. Szombathelyen, a Szombathelyi Premontrei Gimnázium és a szeminárium elvégzése után, Mikes János püspök 1915-ben szentelte pappá és 27 évesen a zalaegerszegi plébánia élére állította. A Tanácsköztársaság idején internálták. 1924-ben címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1942-ben nevét Mindszentyre változtatta. 1944 márciusában veszprémi püspökké szentelték. Mentette a meggyőződésük és származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, emiatt a nyilasok Sopronkőhidára hurcolták. Szabadulása után 1945 szeptemberében XII. Pius pápa bíborossá kreálta. Serédi Jusztinián halálát követően esztergomi érsekké szentelték. Jelmondául a „Pannonia sacra”-t választotta.  Nyilvánosan szót emelt az 1947-es választási csalások és pásztorlevélben tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán tartóztatták le és koncepciós perben életfogytiglanra ítélték. 1955-től házi őrizetben volt. A forradalmárok kíséretében Rétságról tért vissza Budapestre. 1956. november 4-től tizenöt éven át politikai menekültként élt az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. 1971-ben a Vatikán közbenjárására Ausztriába távozhatott. A bécsi „Pázmaneum”-ból fölkereste a világban szétszóródott magyarokat. Két év múltán VI. Pál pápa lemondásra szólította fel, majd 1974-ban az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. A 83 éves bíboros 1975. május 6-án, Bécsben hunyt el. Mariazellben nyugvó hamvait, végakarata szerint, 1991 májusában vitték át az esztergomi bazilika kriptájába. 2004-ben kezdődött boldoggá avatási eljárása. Csehimindszenti szülőházában emlékmúzeum nyílott, a szombathelyi szeminárium falán látható emléktábláját 2005-ben avatták.