Kürtös szobor

Az 1924. évi 14. tc. május utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé, a „Hősök napjává” nyilvánította. Az első világháború éveiben Szombathelyen elhunyt magyar és a fogolytáborok más nemzetiségű katonáinak exhumált földi maradványai a Warga László-Wälder Gyula tervezte új temetőben kaptak helyet. A közbeszédben csak „Hősök sírkertjének” nevezett temető lett az évente megrendezett városi „hősök napi” emlékünnepségek helyszíne, ahova a Városi Mérnöki Hivatal felkérésére Rumi Rajki István készített emlékmű tervezetet, amelynek felállításához a Hősi Emlékműterveket Bíráló Bizottság „az alkotás művészi értékei a nagy kompozícióban, az anatómiai hitelességben és a sablonoktól mentes remek megoldásban jelenítődnek meg” indoklással megadta a támogatását. A szombathelyi hősi temető centrumában álló „kürtös szobor” egy honfoglalás kori viseletben, szájához szarvkürtöt emelő, az Árpád-ház oroszlános pajzsa mögött álló harcost ábrázol. A férfialak szuggesztíven vizionálja a régi idők harci dicsőségét, miközben a helyhez illően idézi a holtakat feltámadásra hívó ítéletnapi trombitást. A „Kürtös szobor” avató ünnepségét 1928. május 20-án tartották. Felújítására és a temető rendezésére a rendszerváltozást követően került sor, a munkálatokat a Vas Megyei Temetkezési Vállalat végezte.