11-es

A Szombathelyen állomásozó huszárezred elődjét Mária Terézia királynő 1762-ben a Székelyföldön állíttatta fel. Az erdélyi határőrvidék 1850-ben történt megszűnése után az alakulatot 11. huszárezreddé szervezték át és legénységét 1898 után Vas és Zala vármegyékből sorozták. Az alakulat végigharcolta az első világháborút. Tisztikara 1925-ben a világháborúban hősi halált halt bajtársak emlékművének felállításáról határozott, amelyek avatására az alakulat által vívott balamutowkai ütközet tizedik évfordulóján került sor. A mementót Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész egy bajtársai emlékköve előtt levett csákóval álló, kezeit kardja markolatára támasztó, huszár alakjában faragta meg. A szombathelyi laktanya alakuló terén felállított emlékművet 1928. június 20-án, a világháború frontjain elesett 300 huszár nevét tartalmazó emléktáblákkal egészítették ki. Az egykori huszárlaktanyát 1947-től a szovjet hadsereg használta. 1990-ben történt kivonulásuk után az első világháborús emlékműnek csak a romjai maradtak. A mementó rekonstrukcióját a „Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület” vezetősége határozta el. 2000-ben a Hudetz József által készített posztamens és az elesett hősök neveit őrző emléktáblák restaurálására került sor, majd 2020-ban felállították a fennmaradt fényképek és az emlékmű időközben előkerült kicsinyített másolata segítségével Sejber Mihály szobrászművész által újra alkotott huszárszobrot is.