II. József

II. József, a „kalapos király”, amikor látta, hogy gyermek nélkül marad, keresni kezdte utódát. A pozícióra öccsének, Lipót nagyhercegnek, legidősebb fiát, Ferenc főherceget szemelte ki, és Bécsbe hívta, hogy az uralkodó kötelességeivel megismertesse. Az 1786. év nyarán azután Magyarországra küldte. Az ifjúnak tapasztalatairól naplót kellett vezetnie, hogy a király ebből megismerhesse kiszemeltje lelki világát. A főherceg magyar útjáról a bécsi Staatsarchiv három naplót őriz. A második füzet 47. lapja tartalmazza Szombathely egyik legrégibb részletes leírását. Az akkor 18 éves főherceg 1786. június 21-én, reggel hét órakor indult el Bécsből, és aznap délután fél négy órakor már a városban volt. Első benyomásait így foglalta össze: „Szombathely eléggé csinos helység. A magyarok városnak nevezik, de házai nagyobbrészt szalmával vannak fedve. Újabban kezdik a cserép fedést. A püspök háza, mely úgy kívül, mint belül sok ízléssel épült és a vármegyeháza a legcsinosabbak. Egy Szegedy nevű prépost épít most egy házat, (ma a premontrei rendház), amely elég csinos lesz. A vármegyeház elég nagy, de belseje nem a legjobban van berendezve. Istállója igen jó, a lovaim ott voltak. A szeminárium egész csinos és tágas. Igen jól laktam benne. A helység kocsmái: a Zöldfa (a Kőszegi utca és a piac sarkán lévő városi bérház) és Batthyány kúriája (ma: a Pannonia), amely azonban nagyon piszkos. Két nagy tere van. Az egyik a vármegyeház előtti, a másik a Zöldfánál. Utóbbin hetenként kétszer vásárt tartanak. Két külvárosa van: az egyik Szentmárton, melyben a ferenceseknek és a dominikánusoknak van templomuk, a másik Perint. Utóbbinak házai sárból és fonadékból készültek. Perintnek nevezik, mert a Perint patak mellett fekszik, amelyik Szombathelytől elválasztja. Az ipar újabb időben fellendült. Szombathely lakói nagyobb részben németek, kisebb részük magyar. Az alispán Boros F., a helyettese Tallián J. Nemes kevés van a tisztviselőkön és a püspökön kívül, akik igen jó modorú és jó akaratú emberek. Vallási tekintetben jobb részt minden még a régi állapotban van. Az itteni püspök a Szilyek házából való, most kezd egyes reformokat bevezetni.” A főherceg július 22-én utazott tovább és a tapasztalatszerzést Pesten folytatta. Szombathely iránti szeretetét kimutatva 1793-ban líceumot adott a városnak, Szily János halála után pedig tízezer forinttal támogatta a székesegyház továbbépítését.