Asbóth József

Asbóth József egy szombathelyi vasúti hordár gyermekeként született 1917-ben. A fiatalember teniszkarrierje már a harmincas évek végén magasra ívelt. A gyors, technikás, még az „ellenfél gondolatát is kifürkésző” játékos igazi úr volt a hosszú nadrágos tenisz korszakában. 1939-1956 között 55 magyar egyéni, páros és vegyes-páros bajnoki elsőséget szerzett. Az 1942-es európai tenisz ranglistán az első helyen jegyezték. A Davis Kupában 1938-1957 között 16 válogatott mérkőzésen 18 egyéni és 6 páros győzelmet szerzett. 1941-ben Közép-európai Kupát nyert. Legnagobb sikerét 1947. június 27-én, Párizsban aratta, amikor a Roland Garros francia nyílt teniszbajnokság döntőjében, három játszmában, 8:6, 7:5, 6:4-re győzött a dél-afrikai Eric Sturgess ellen. A siker folytatásaként az ezt követő tornán, az angliai Wimbledonban az elődöntőig jutott. 1948-ban, a világ legjobb négy teniszjátékosa között ő volt az egyetlen európai. Játékának elemzői kiemelték, hogy valósággal „olvasta" az ellenfél játékát, gyors reakcióval és csodálatos helyezkedésével minden labdát elért. Briliáns technikájú versenyző volt, tenyeres ütésének nem volt párja. Stílusát az elegancia jellemezte, sohasem látták erőlködni, könnyedén érte el győzelmeit. Edzői karrierjét 1958-ban belgiumi szövetségi trénerként kezdte, később Németországban telepedett le, az lphitos München csapatának munkáját irányította, majd életének 70. évében, Münchenben bekövetkezett haláláig magántrénerként dolgozott. A legendás sportember nevét 1993 óta utca viseli Szombathelyen, Budapesten egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg.