Bonyhády Gyula

Szombathely első díszpolgárait 1859. július 6-án avatta. Ez a nap mégsem tartozik a város történetének legdicsőségesebb lapjaira. A nyár közepén összehívott közgyűlés ugyanis, többek között, az alábbi szövegű határozatokat hozta: „277/1859. sz. Gróf Zichy Hermán, Vasmegye néhai Főnöke, s ezen város akkori lakosa, jelenleg a Soproni Helytartósági Osztály alelnöke e város körül tett sok érdemei elismeréséül tiszteletbeli polgárnak kineveztessék. 278/1859. sz. Ő nagysága Bonyhády Gyula, Vasmegye jelenlegi Főnöke, s ezen város lakosa a városi tanács rendezésénél magának szerzett érdemeiért tiszteletbeli polgárnak kineveztessék.” A semmilyen, város érdekében tett konkrétumot sem említő határozatok kétségtelenül mutatják, hogy a díszpolgári címek hatalmi sugalmazásra történtek. A feltételezést erősíti, hogy akár Zichy Hermán, akár Bonyhády Gyula életrajzát vizsgáljuk azokból két Habsburg hű figura, a korabeli köznyelvben csak „Bach-huszár”-nak nevezett hivatalnok pályája tűnik elő. Zichy pályáját 1848-ban Vas vármegye nemzetőrségének zászlóalj parancsnokaként kezdte, de Világos után már mint a nagyváradi kerület helytartóságának egyik vezetője tevékenykedett, majd megbízhatóságát látva lett Vas vármegye császári főnöke. 1864-ben Schmerling miniszter pártfogaltjaként kapta meg a magyar kancellári kinevezését. Bonyhády Gyula az abszolutizmus közigazgatási rendszerében öt éven át királyi biztosként állt Békés vármegye élén. Aulikus voltát mi sem jellemzi jobban, hogy bár a tolnai Perczel család tagjaként született, de nevét 1850-ben megváltoztatta, így mutatva, hogy min