Kupai Kút

Egy városi legenda szerint ténylegesen akkor vált valaki Szombathely polgárává, ha merített, majd ivott a város főterén álló, vizet adó kútból. Ezt a szertartást a polgár-eskü letétele után, annak megerősítéseként, a leendő polgárnak a tanácsosok jelenlétében kellett teljesítenie. A szimbolikus eseményt ábrázolja a Szombathely városháza előtti téren 1983-ban felállított négy alakos bronz szobor kompozíció. Az elöl álló ifjú kezével készül a vizet meríteni, a mellette álló két idősebb, városatyákat megszemélyesítő férfi figyeli az esemény megtörténtét. A szoborcsoport alkotója, Körösényi Tamás szobrászművész úgy kívánta „kortalanná tenni” a hagyományt megörökítő jelenetet, hogy szimbólumként a római tógába öltöztetett férfiak mögé helyezett egy negyedik személyt, „az időtlenség szobrát”. A városháza előtt álló szoborkompozíció a művész elmondása szerint a városi élet örök megújhodását is jelképezi. A Szombathely város egyik nevezetességéhez, az ún. „kupai kúthoz” kötődő évszázados legendákat Mayer László több mint egy évtizede magjelent, minden részletre kiterjedő tanulmányában adta közre. Ebből megtudhatjuk, hogy az emblematikus víznyerő hely miként vált a „Bolondok vizétől a polgárrá avatás szertartásos helyévé”. Megismerhetjük a piac-téri kút névváltozatait, említésének történeti forrásait, a kútházak építéstörténetét, valamint a hozzájuk fűződő egyedi legendákat. Említésre méltó érdekesség, hogy állítólag a városban élő első püspökök, Szily János és Herzan Ferenc nem voltak hajlandók annak vizéből inni. A „kupai kút” története jó példája annak, hogy a „nép ajkán keletkezett” évszázados történetek miként alakulnak modern „városi mítosszá”, napjainkban is közszájon forgó ”urban legend”-dé.