Batthyány Fülöp

„Régen is voltak, ma is vannak emberek, akik értéket teremtenek, közügyet szolgálnak, amikor nagy értékű adományokkal hozzájárulnak köz- és magáncélok megvalósításához, miközben ők maguk háttérben maradnak.” Így fogalmaz Szombathely 1873. július 24-i közgyűlésének határozata, miután Batthyány Fülöp az első rendezési terv megvalósíthatóságának érdekében, egykori szőkeföldi birtokának a mai Thököly Imre utcán túli földjeit a városnak parcellázásra átengedte. A közgyűlés ezért hálájának kifejezéséül a mai Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona utca találkozásánál kialakított teret Batthyány Fülöpről nevezte el. Fülöp herceg a XIX. század méltatlanul elfeledett mecénásai közé tartozik. „Kevesen tudják” – fogalmaz a Tudományos Akadémia jegyzőkönyve – „hogy érdemei a tudós társaságot örök hálára kötelező István gróf érdemeihez mérhetőek, hiszen Széchenyi István 1825-ben felajánlott 60 ezer forintja mellé ő maga 50 ezer forintot tett le a haza asztalára, de nemes tette és személye mégsem kapott méltó helyet a tudós intézmény életében.” Batthyány Fülöp nemcsak az Akadémia javára adakozókat felsoroló országgyűlési jegyzőkönyvben, hanem az 1827. évi XII. tc.-ben is szerepel. A főnemes, aki élete nagy részét Bécsben töltötte, a felvilágosodás és a tolerancia híveként rokonszenvvel viseltetett a zsidók iránt. Támogatta a németújvári és szombathelyi zsinagógák megépítését. Az élete 89. évében elhunyt, a németújvári családi kriptában nyugvó herceg emlékére sajnos feledés homálya borul, a köztudat a szombathelyi Batthyány-tér névadójának az 1848-as miniszterelnököt tartja. Batthyány Fülöp mellszobrát 2013-ban Körmenden állították fel.