Aréna

Arra a kérdésre, hogy honnan ered a szombathelyi Aréna utca neve nem könnyű azonnal válaszolni. Az 1857-től Szőkeföldi-nek nevezett utca az itt működő fürdőről, 1873-ban lett Fürdő utca, 1911 után Brenner János, 1946-ban Szabó Dezső, 1956-tól tíz éven át Derkovits Gyula utca volt, majd 1966-ban kapta az azóta is viselt „Aréna” nevet. Az elnevezés a mai Zrínyi és Fürdő utca sarkán egykor álló, a köznyelvben csak „Aréna”-ként emlegetett fából készült hodályra utal. A „Nyári színkör” Thummer János által tervezett 1500 személy befogadására alkalmas épülete a korabeli tudósítások szerint az ország legnagyobb ilyen jellegű terme volt. Földszintjén 500 ülőhely és 30 páholy kapott helyet. Építését Nádasy József, a Soproni Magyar Színház igazgatója, a saját költségén, minden városi vagy állami támogatás nélkül, több mint 30000 koronás költséggel, a várossal kötött megállapodás alapján vállalta. Szombathely az „aréna” céljaira azzal a feltétellel adott ingyen telket, hogy „ha kőszínháza felépül, akkor, az aréna működése beszüntetendő.” Az első előadásra 1909. pünkösd vasárnapján került sor. A szombathelyi és környékbeli közönség nagy megelégedésére telt házakkal futó harmadik évad közepén, 1911. július 31-én azonban tragédia történt, amelyről a helyi napilap így számolt be: „Az Arénában a díszletek rendezésével foglalatoskodó munkások 5 óra tájban fojtó füstszagot éreztek. A nézőtéren gomolygó füstből ekkor már hatalmas lángnyelvek csaptak fel, amelyek hamarosan elborították az egész épületet. A „menekülni hamar!” kiáltások hallatára az igazgatói irodában dolgozó pénztáros a keze ügyébe eső iratokat felmarkolva az utolsó pillanatban tudott az utcára kimenekülni, ahol emberek százai nézték, ahogy a toronymagasságba felcsapó lángtenger elhamvasztja a nyári színkör fából készült épületét. Amire a városi és a 11-es huszár laktanya tűzoltó egységei a helyszínre érkeztek már csak azt tudták megakadályozni, hogy a lángok a környező épületekre is átterjedjenek. Pokoli látvány volt, amikor tűz keletkezése után fél órával az Aréna épülete hatalmas robajjal összeomlott. A pusztulás olyan mértékű volt, hogy a tűz keletkezésének okát a vizsgálat végül „rövidzárlat”-ban határozta meg.