Széchényi Ödön

1867-ben Széchényi Ödön, aki az elsők között szorgalmazta egy Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tartó, szárazföldet átszelő vízi útvonal kiépítését, „Hableány” nevű gőzhajóján folyókon haladva Budapestről 43 nap alatt eljutott Párizsba. Az esemény az akkor zajló Világkiállítás szenzációja volt. Széchenyit Jules Verne híres regényíróval az élen fogadták és teljesítményét III. Napóleon francia császár „Becsületrenddel” jutalmazta. Az akciót az európai sajtó szenzációként közölte és az megmutatta, hogy extrémitással híressé lehet válni. Kiváló tárgya volt ennek az 1870-es évek végén az európai városok utcáin feltűnt velocipéd. Az új sporteszköz nevéről hatalmas viták dúltak, végül a Tudományos Akadémia állásfoglalása nyomán kerékpár néven vonult be a magyar köznyelvbe. Szombathelyen 1891-ben alakult meg a „Pannonia magyar kerékpárosok egyesülete”. Ennek elnöke az az Udvary Ferenc lett, aki már 1889-ben kerékpáron ment Párizsba és hazafelé Torinoban Kossuth Lajost is felkereste. A szombathelyi Kerékpáros Egyesület nagyon aktív és népszerű volt. 1893-ban az országos sajtóban hirdette meg Szent István-napi Szombathely-Kőszeg-Rohonc útvonalon rendezendő kerékpáros versenyét, amelyet: „kezdő-, turista-, biztonsági-, magashegyi-, országúti-, és vigasz ági-,” kategóriákban hirdettek meg. A kerékpározás Vas megyei népszerűségét mi sem jellemzi jobban, minthogy 1893. augusztustól Szombathelyen „Magyar Kerékpáros” címmel folyóirat jelent meg. A havi két alkalommal példányonként 2 Ft-ért árusított lapot dr. Korchmáros Kálmán és dr. Huszár Pál szerkesztették.