Napfogyatkozás

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül. Ez a jelenség azért nem látható minden újholdkor, mert csak akkor érzékelhető, ha a Hold, Föld körüli pályájának le-, vagy felszálló ágának csomópontjában van. Bár a Nap mintegy négyszázszor nagyobb, mint a Hold, de mivel négyszázszor messzebb is van, ezért eshet a Hold árnyékkúpja a Föld felszínére. A teljes napfogyatkozás ritka jelenség, Szombathelyen 1842 után, 1999. augusztus 11-én volt megfigyelhető. Ezen a napon a hangsebesség kétszeresével vonuló Hold-árnyék, 12 óra 16 perckor érte el az európai szárazföldet,. Magyarországon 12 óra 46 perckor jelent meg. és a Sopron- Tihany-Szeged vonal 55 kilométer széles körzetében és teljes napfogyatkozásként 12 percig volt látható. A jelenség csillagászati szempontból azért fontos, mert csak ilyenkor figyelhető meg a Napkorona, a Nap több millió fokosra hevült külső légköre és a napkorongon zajló napkitörések. A teljes napfogyatkozások az égbolt szép és egyben félelmetes jelenségei, amelyeket évezredek óta láttak az emberek és figyeltek meg a csillagászok. A teljes napfogyatkozások bekövetkeztét sokáig baljós előjelnek tekintették. Feltűnésüket és az általuk okozott riadalmakat a történeti krónikákban valamint a vallási könyvekben is megörökítették A teljes napfogyatkozás idejére Szombathely Főterén ezrek gyűltek össze. Az érdeklődők a kihelyezett obszervatóriumi eszközön figyelték az égi jelenséget. Több tudományterület szakembereiből alakult kutatócsoport három vasmegyei helyszínen tanulmányozta a rovarvilág a váratlanul bekövetkező sötétedéskor történő viselkedését. Tapasztalataikról a Vasi Személben közölt tanulmányban számoltak be.