Francia megszállás

1809. május 13-án Napóleon elfoglalta Bécset, júniusban Győr mellett szétverte a magyar nemesi felkelőket, majd július 6-án legyőzte Ferenc császár seregét Wagramnál. E vereség után az osztrákok békét kértek. A fegyverszüneti vonalat ennek alapján Győrtől, a Rába mentén, egész a stájer határig húzták meg. Így Vas vármegyét gyakorlatilag megfelezték, a Rábán innen francia tábornok osztotta parancsait az alispánnak, a megyei karok és rendek a Rábán túl voltak otthon. Az ezt követő hetekben nem múlt el egy nap sem, hogy Szombathelyen kisebb-nagyobb francia csapatok ne vonultak volna keresztül. Július 18-án erős fedezett alatt körülbelül 2000 hadifoglyot hajtottak végig az utcákon, 19-én 520 sebesült franciát szállítottak a domonkosok szentmártoni zárdájába, mely a háború ideje alatt kórházként működött. Szombathelyt megszálló francia sereg 480 főből állt. A parancsnok De Pully gróf tábornok legfőbb gondja az 1,8 millió frank készpénz hadisarc beszedése volt. Ezen túl posztó köpenyegek és ruhák, különféle vásznak, többféle bőr átadása volt előírva, és a jegyzéken szénán, szalmán, továbbá gabonaféléken túl még 23 ló és száz akó bort is szerepelt. A sarc összegét arányosan 10 naponként kellett fizetni, a „természetbenieket” pedig Grazba, és Bécsbe kellett szállítani. A termények szállítása és azok leadása is „a szegény fuvarozó nép igen nagy sanyargattatását jelentette”. A megye viteldíjként fizetett ugyan nekik Szombathelytől Sopronig 1 forint és 30 krajcárt, s innen Bécsig 2 forintot mázsánként, de mit használt ez, mikor a szegény embernek gyakran kocsija, lova odaveszett a fuvarozásban. „Augusztus 15-én, Napóleon születése napján előírták a katonaság ünnepi megvendégelését. A zenés mulatság és fényes esti kivilágítás költsége 873 forint 16 krajcárjába került Szombathely lakóinak. „A mig a franczia mulatott, írja a jegyzőkönyv - a szegény Rábán inneni nép nyögött a fizetés terhe alatt.” A 110 napos francia megszállás keserveit csak a krónikák őrzik, van azonban valami, ami Szombathelyen a nyitott szemmel közlekedő városlakót naponta emlékeztetheti a franciákra! A Szily János utca 25. sz. ház kapuja felett a DIMICante Sabarlae gaLLo ereCta-fVI felirat olvasható. A Czuppon György kanonok egykori házát díszítő, a jeles egyházfi által fogalmazott kronogram római számai az 1809. évszámot adják, a szöveg pedig annyit tesz: „akkor építettek mikor a franciák Sabariaban hadakoztak”.