Botlató kő

Amikor Gunter Demnig német művész fejéből 1993-ban kipattant az „emlékező macskakő” ötlete, akkor maga is úgy gondolta, hogy ez csak egy lesz az íróasztalfiókba süllyesztett projektek közül. Nem lett igaza. A „Stolpersteine”, azaz botlatókő akció mára nemzetközivé nőtte ki magát. Gunter Demnig betonkockára applikált réztáblácskákba vési a vészkorszak idején elhurcoltak nevét, születésük és deportálásuk időpontját, valamint meggyilkolásának helyszínét. Az így készült, macskakőre emlékeztető művet az áldozat utolsó szabadon választott lakhelyének bejárata előtt a járdába illeszti. A projekt egy folyamatosan növekvő, az egyes kövek hálójából összeálló decentrális „emlékmű”, egy civil művészi kezdeményezés, amely teljes egészében az elkötelezett polgárok munkájából létezik. Szombathelyen 2007 augusztusában 4 „botlatókő” került a járdákba. Mermelstein József zöldség és halkereskedőé Szentháromság, jelenleg Fő tér 5. sz. alatti egykori lakóháza elé. Benedikt Márk, azaz Mordechai Meir Binet rabbié, aki szombathelyi ortodox hitközségnek 46 éven át volt vezetője (Thököly u. 46.). Dr. Wesel Imre (Szenczy u. 1., jelenleg Bejczy u. 1.) a Kongresszusi Hitközségkerület elnöke volt és Gábor (Grósz) Albert a szombathelyi zsidó elemi iskola tanítója, majd utolsó igazgatójáé (Király u. 9.) Az ő működésének egyik nevezetessége, hogy betanította a helyi zsidó ifjúságnak és kórusnak Haydn: Judas Makkabeus c. művét, amelyet a helyi, majd a budapesti Dohány utcai zsinagógában is előadtak.