Csermely Gyula

Zernovácz Gyula, a horvát ősöktől származó nárai kisbirtokos 10. gyermeke, a Szombathelyi Felsőkereskedelmi iskolában tett sikeres érettségi vizsga után először biztosítási ügynökként dolgozott. 1930-ban, miután apósa műhelyében mechanikus-műszerész segédlevelet szerzett, a Vasas Szakszervezet tagjaként lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, ahol politikai feladatként az állástalan szellemi foglalkozású fiatalok érdekeit képviselő szakbizottság vezetőjévé választották. Nevét 1934-ben belügyminiszteri engedéllyel Csermelyre változtatta. 1942-ig szellemi szükségmunkásként a Szombathely Városi Számvevőségnél dolgozott. 1943-tól teljesített frontszolgálatot. A háború befejeződése után, 1945 áprilisában a Magyar Kommunista Párt delegáltjaként lett tagja a Városi Nemzeti- és az Igazoló bizottságnak. 1945. május 29-én választották Szombathely polgármesterévé. Nagy tenni akarással kezdett a közellátás és a romeltakarítás megszervezéséhez, a legsürgetőbb feladatnak a rászorultak segélyezését tekintette. Terveinek végrehajtásában a váratlanul rátört betegség akadályozta meg. 39 évesen, 1945. augusztus 31-én tüdőgyulladásban elhunyt. A Szentmárton utcai temetőben a város által adományozott díszsírhelyre temették. Szombathely legrövidebb ideig regnáló polgármesteréhez azonban nemcsak életében, de halálában sem volt kegyes a sors. Születésének 80. évfordulóját még nagyszabású rendezvényekkel ünnepelték. Szülőfalujának könyvtára az ő nevét vette fel. Ennek azonban ma már nyoma sincsen, a rendszerváltozás után a nárai kultúrházra 1987-ben elhelyezett emléktábláját is eltávolították.