Bocskai-szabadságharc

A Bocskai-szabadságharc történetében külön fejezet az 1605. évi dunántúli hadjárat. Némethy Gergely, a fejedelem hadvezére, hírül vette, hogy a pápai pénzen toborzott, Rudolf Alexander firenzei zsoldosvezér parancsnoksága alatt álló, kanizsai törökök ellen küldött, 1000 főnyi katonaság Szombathelyen táborozik. A krónikák szerint „a várban dőzsölők kisebb csoportokban a környékbeli falvakat rendszeresen sarcolták”. Némethy könnyű lovassága 1605 szeptemberében átkelt a Rábán és gyors hadmozdulattal Szombathelyt körülfogva a városban mulatozó olaszokra támadt. A zsoldosokat a roham váratlanul érte. Rudolf parancsnok rögtön a támadás elején egy nyíllövéstől találva megsebesült. Bár az összecsapás során a hajdúk „négy zászlót elvesztettek”, viszont Kámonnál elfogták a zsoldosok Kőszegre küldött futárát. Amikor a hajdú lovasság betört a városba, az erősítésre hasztalanul váró olaszok a nyugati kapun hanyatt-homlok elmenekültek. Maradékaik csak Baden környékén tudtak csapatokba verődni, és a krónika szerint „alig voltak többen kétszáznál”. Bocskai hajdúi a Szombathelyen talált zsákmányt lefoglalták, a leltár szerint 13.000 forint zsold és 800 bolognai puska került a kezükbe. Ez idő alatt Batthyány Ferenc 500 lovasa legyőzte a Németújvárt támadni készülő másik felkelő csapatot. Válaszul Némethy Gergely megtámadta Körmendet, a császári őrséget lekaszabolta és a védtelenül maradt várost felégette. Ezt követően csapataival a Rába-völgyében Batthyány uradalmait pusztítva egészen Feldbachig nyomult.