Ferences rendház

A ferences szerzetesek szombathelyi rendháza kezdetben a nincstelen betegek befogadására és gondozására szolgált. A kolostort a XIV. században, Kálmán győri püspök támogatásával és a szombathelyi városi tanács beleegyezésével, Sienai János testvér konventté alakította. Innen ered a hagyomány, hogy a ferencesek átvéve az ispotály épületét 1360-ban telepedtek le a városban. 1438 szeptemberében Szombathely város elöljárósága előtt Vépi Mihály ferences gvárdián írással igazolta, hogy a Bődi testvérek pénzben visszaváltották azt a 18 hold földet, amelyet apjuk Bődi Márk végrendeletileg hagyott a kolostorra. Az oklevél fontos forrás, amely egyrészt Vas megyei ferencesek nevét őrizte meg, másrészt az observantia fontos bizonyítéka, amely a bibliai szegénységet fogadó rendalapító Assisi Szent Ferenc eszméihez hűen, elutasítja a földbirtoklást. A „klastrom” – ahogy a szombathelyiek a ferencesek házát valamennyi írott forrásban nevezték – a XVI. század elején még állt. Ekkor a rendtartomány gyűlése Szentkereszti Mihályt nevezte ki házfőnöknek, de 1557-ben a klastromot már „puszta helynek” mondják. Vélhetően az 1532-es Kőszeget ostromló törökök gyújtották fel. 1630-ban Sennyey István győri püspök rendelte el, hogy a romokban heverő kolostort „vissza kell adni a ferenceseknek”. A templomot, amelynek újjáépítését 200 Ft-tal még Pázmány Péter bíboros is támogatta, Sennyey 1634-ben szentelte fel. Az 55 évesen elhunyt püspök a templom kriptájában nyugszik, címere mai napig látható a késő reneszánsz faragású főbejárat felett. 1681-ben egy bűneset zaklatta fel „a klastrom és a város népének nyugalmát.” Egy Devit Dániel nevű „a városi toronyban fogva tartott férfi a klastromba szaladt”. A templom bejáratát egy ideig őrizték a várnagy emberei, de azután bementek érte és elhurcolták. Ezzel megsértették az egyház „asylum” (menedék) jogát, ami miatt a rend pert indított a város ellen. Sok hercehurca után a jogi eljárás végére Rómában, a Pápai Kúria, a ferenceseknek igazat adva, tett pontot. A ferences templom kriptájában Szombathely történetének több neves személyisége nyugszik, egyikük a székesegyház építése közben 1794-ben elhunyt Hefele Menyhért, akit Szily püspök temetett ide.