Avitus császár

Magyarország területén az első földrengésről szóló tudósítás Johannes Cuspinianus ravennai krónikás feljegyzésben: "et eversa est Sabaria a terrae motu VII idus September, die veneris" szavakkal maradt ránk, amely szerint „szeptember 7-e idusán, pénteki napon földrengés következtében elpusztult Savaria”. Az esemény Avitus császár pannóniai hódításának második évében, vagyis 456-ban történt. A földrengésnek nem ez az egyetlen említése. Noricum tartományban, a mai Klosterneuburg városában élő Szent Severin hitvalló élettörténetét összefoglaló műben is megemlékeznek róla. Ebben ezeket olvashatjuk: "Még csak néhány napja érkezett a városba, amikor az Asturis pusztulása feletti bánat miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességű földrengés rázta meg a helyet, ami olyan erejű volt, hogy a falak között tanyázó rugi katonák körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták." A modern szeizmológia napjainkban már lehetővé teszi, hogy a pusztító erejű földmozgások nyomai akár több millió év távlatából is felderíthetők legyenek. A 456. évi földrengés jeleit kutató vizsgálatok megállapításai szerint: „e területen paleorengésre utaló nyomok nincsenek, de helyenként 4-6 cm-es homokgejzírek megfigyelhetők. Ha volt is rengés Szombathelyen, az nem lehetett katasztrofális erejű, hiszen ennek nyomai a városban, vagy az annak környezetében végzett geológiai feltárásokban megmaradtak volna. A földrengés keletkezési helye valószínűleg a Mur-Mürtz zónához kapcsolható, amelynek szeizmológia eredője Szombathelytől 35 km-re ÉNy-ra tehető. A Felső-Pannónia fővárosát „romba döntő” elemi csapás híresztelése a történészek álláspontja szerint kapóra jött a tartományt amúgy is feladni szándékozó nyugat-római kormányzatnak.