Országzászló

Budapesten, a Szabadság téren 1928. augusztus 20-án, Szent István napján, fényes ünnepség keretében avatták fel „Nagymagyarország lobogóját.” Ezt követően indult és vált politikai mozgalommá az országzászló-állítás. Szombathelyen ennek egyik kezdeményezője Csupor Sándor ügyvéd, a Revíziós Liga helyi csoportjának elnöke volt. Újváry Ede, Szombathely akkori polgármestere, bizottságot hozott létre, amely a relikviát az akkor Színház térnek hívott mai Március 15. térre javasolta elhelyezni. A városi közgyűlés, figyelembe véve a tér rendezésének lehetőségét, 1934 februárjában foglalta határozatba, hogy az országzászló helyszíne ez a terület legyen. A tervezők eredetileg szoborkompozícióban gondolkodtak, de a pénzhiány miatt végül csak egy puritán megoldás valósult meg. Az országzászlót a parkosított tér közepére állított, a szombathelyi ásatások során előkerült római gránitoszlopra szerelték. Az egyszerűsége miatt nem kevés kritikát kapott országzászló avatására 1934. szeptember 9-én került sor. Az ünnepséget a szeptember hónap elején rendezett „Szombathelyi Ünnepi Hét” elnevezésű, nagyszabású eseménysorozat programjába illesztették. A szombathelyi országzászló alig tíz évig állt. A várost ért egyik légitámadás ledöntötte. Sorsa az 1945. évi romeltakarítások során teljesedett be, amikor a bombatámadások térre hordott törmelékével egyszerűen betemették. A gránitoszlopot 1961-ben az Isis-szentélyt restauráló régészek kezdték el keresni. Újság hirdetésükre Pajor István műköszörűs mester jelentkezett, aki 1945-ben pontos helyszínrajzot készített az oszlop betemetésének helyéről, ahol azt rövid keresés után meg is találták. Az oszlopot visszahelyezték az Isis-szentély elé. Látható volt rajta a zászlórudat egykor rögzítő vaskapocs maradványa. A Március 15. téren ma álló országzászlót Szombathely város önkormányzata 1995-ben állította.