Vályi Péter
A szombathelyi születésű Vályi Péter vegyészmérnök 1971-ban lett a magyar kormány miniszterelnök-helyettese. 1945-től volt párttag és a Magyar Dolgozók Pártja apparátusban dolgozott. 1953-ban a Chinoin gyár vezérigazgatója, majd az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, 1967–1971 között pénzügyminiszterként, majd miniszterelnök-helyettesként, a KGST állandó képviselője, 1970-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. 1973 szeptemberében a miskolci Lenin Kohászati Művekben (LKM) halálos baleset érte. A közel öt évtizede történtekről – jó magyar szokás szerint – napjainkig titkokat rebesgetnek. Ennek lényege, hogy a kádári puha diktatúra, KGB-s közreműködéssel, politikai gyilkosságokkal iktatta ki a neki nem tetsző személyeket. A városi legenda szerint Vályi Péter, mint a szocializmus reformját támogató politikus, az 1973 őszén rendcsinálásra készülő ortodoxoknak állt volna útjában. A balesetről készült vizsgálati jelentés, többek között, ezeket írja: „Az üzemlátogatás előtt dr. Énekes Sándor LKM vezérigazgató szűk körű beszélgetés során a magyar acélgyártás helyzetéről adott tájékoztatást. A nemesacél-mű megtekintése után, 11.30-kor, Énekes rögtönzött programként felajánlotta, hogy látogassák meg a „Martin üzemet” is. Az acélműnek erre a legveszélyesebb szakaszára általában csak úgy eresztettek be látogatókat, ha ott előtte leállították a termelést. Ezúttal ettől eltekintettek, és az öntőgödör felé vezető pallóra terelték a vendéget. Az egyik kemence ekkor szikrázni kezdett, és e miatt a gyáregység vezetője megállt. Az öntőgödörnek háttal álló miniszterelnök-helyettes ezt nem észlelte és egyensúlyát vesztve zuhanni kezdett. A vezérigazgató megpróbálta visszarántani, de ő is a mélybe esett. Vályi Péter szerencsétlenségére beszorult az öntőformák közé, amelyek hőmérséklete 700 C-fok volt és amire, 6-8 perc elteltével, sikerült kimenteni, műszálas öltönye ráégett a testére”. A mentésben segédkező vezérigazgató is összeégett. Vályi Péter a kórházi kezelés ellenére, hosszas szenvedés után, 1973. szeptember 18-án hunyt el. 1983 óta utca viseli nevét Szombathelyen.