Balogh-ernyő

Az esernyőt Európában a 16. századtól ismeri a kultúrtörténet, és biztosan nem véletlen, hogy a „ködös Albionban” már a 18. században szabadalmaztatták. A „gyalogfészer” első használóját, az „esernyő prófétájának” tartott Sir Jonas Hauway-t, eleinte bolondnak tartották és kinevették. A londoni konflisosok összefogtak ellene, mert az esernyőtől a bevételüket féltették. A szombathelyi levéltárosok nem kis meglepetésére 2007-ben, Németh Jenő vasegerszegi tanító úr adományaként Szombathelyre, a Vas Megyei Levéltár őrizetébe került egy különleges iratcsomag, amelyből rekonstruálható az összecsukható ernyő feltalálásának, hazai és külföldi szabadalmaztatásának története. Az iratokból nem kevesebb derült ki, minthogy a máig népszerű összecsukható, „zsebben hordható” esernyő az uraiújfalui Balogh fivérek 1920-tól 1940-ig működő gép- és műlakatos-műhelyéből indult világhódító útjára. Balogh Károly géplakatos 1881-ben született Ostffyasszonyfán, iparát Sárváron tanulta, segédként dolgozott Sopronban, Sárváron, Bécsben, Badenben, 1906-ban lett önálló. Nyolc évvel fiatalabb Kálmán nevű öccse a szakmát már fivérénél sajátította el, lakatos műhelyüket 1920-ban ketten alapították. Egy századfordulós számlakönyvből kitépett lapok hátoldalain olvasható a Magyar Szabadalmi Bizottsághoz benyújtott kérelem gépelt másolata, amely 1923 szeptemberében a Szombathelyi Királyi Közjegyző által aláírt szerződés szerint Ausztriában, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában is szabadalmi védelmet kapott, és hamarosan az USA is zöld utat adott a Balogh fivérek zsebben hordható ernyőjének. Baloghék más találmányokkal is kísérleteztek. 1938-ban például a köznyelvben ma már tompított fényszóróként ismert „fényirányító-szabadalom” ügyében leveleztek a hatósággal. Azt a választ kapták, hogy ezt a technikát a „Bosch cég már kitalálta”. Az iratcsomóban ott van egy rejtélyes „gázmosókészülék’” tervrajza is. A Vas Megyei Levéltár őrizetébe nemcsak a feltalálók, az uraiújfalui Balogh fivérek szabadalmi iratai kerültek be, hanem egy keskeny kis fémtok is, amely összecsukva őrzi a „zsebben hordható Balogh-ernyő”-nek minden valószínűség szerint egyetlen fennmaradt, eredeti példányát. A közel száz éves „elnyűtt selyemvirág” elnyűhetetlen bizonyítéka az emberi leleménynek.