Mérföldkő

Savariának a pannóniai közlekedési hálózatban elfoglalt helyét a „Tabula Peutingerianá”-ból és az „Itinerarium Antonini”-ből ismerjük. A római birodalom úthálózatát leíró két műben feltüntetett utakat a régészeti kutatások a terepen nagyrészt azonosítani tudták. Savaria colonia azon az észak-dél irányú főúton feküdt, amelyet „Tabula” Poetoviótól Carnuntumig, az „Itinerarium” pedig Vindobonától Poetovion át Carnuntumig ír le. Az „Itinerarium Antonini” közli, hogy Savariából mely helyek érintésével lehet Aquincumba, majd onnan Brigetioba (Komárom-Szőny) és Vindobonába (Bécs) jutni. Savaria eszerint a Dunántúlt ÉNy-DK irányban átszelő, Pannóniából Galliába vezető birodalmi út egyik állomása volt. 1998. október 9-én, a Szombathelyen végzett Fő téri ásatásokat előkészítő földmunkák során, Savaria hajdani belterületén, a déli városkapu közelében egy a római mérföldkő töredéke került elő. A feltárást vezető Sosztarics Ottó régész leírásából tudjuk, hogy rendkívül szerencsésnek mondható módon a hajdani útjelzőnek az a darabja maradt meg, amely a coloniának a Rómától való 675 római mérföld (1000,01 km) távolságát mutatja. A tudományos kutatás Pannóniában korábban csak olyan mérföldköveket ismert, amelyek a tartomány nagyobb településeinek egymástól, illetve a környező legio táboroktól való távolságait mutatta. Itálián kívül, a savariai mérföldkő megtalálásáig, csak két Gallia provinciában, Augustus császár uralkodása idején, az 1. században állított mérföldkő volt ismert, amelyek a birodalom fővárosától való direkt távolságot mutatták. A Szombathelyen megtalált mérföldkő feliratán sajnos az állíttató császár neve nem olvasható. A feltáró régész véleménye szerint, mivel a töredék másodlagosan beépítve került elő, Savaria építéstörténetének ismeretében feltételezhető, hogy az eredeti mérföldkövet a 2. század első harmadában állíthatták. A rendkívül ritka lelet a Savaria Múzeumba került. Megtalálásának helyét a Fő téri banképület ügyfélforgalmi terének üvegpadlója alatt minden érdeklődő megtekintheti.