Vasvitéz

Az első világháború halottainak és sebesültjeinek áldozatkészségét szimbolizáló első szobrot Bécsben egy adománygyűjtési akció keretében már 1915 márciusában felállították. A gyűjtés során az adakozásra vállalkozók a helyszínen 1 koronáért vásárolható vasszeget a középkori céhes mintára készült faszoborba beverhették. A nagyobb adományt tevők annak mértékétől függően ezüst vagy arany szegeket is vásárolhattak. A befolyt összegből a sebesülteket, illetve az elhunytak családjait segélyezték. A nemzeti áldozatkészség szombathelyi szobrának felállítását a magyar országos jótékonysági akció megindításakor a Hadisegélyező Hivatal kezdeményezte. A Josephu Joseph osztrák művész által hársfából készített, másfél méteres, féltérdre ereszkedő, szablyájára támaszkodó katonát ábrázoló szobrot 1915. október 24-én, a Fő téren, a Szentháromság szobor tövében állították fel. Lelkes adománygyűjtők kiszámították, hogy ha egy szeg 1 négyzetcentiméter, akkor a felállított szobor testébe 27500 szeg verhető be. A háborús évek folyamán meg-megújuló akciók során a Vasvármegyei Vöröskereszt nőszervezetei a szegek eladásával több tízezer korona segélyt gyűjtöttek és juttattak el a rászorulókhoz. 1916 márciusában Pancse Doreff bolgár főkonzul és Krestoíf Dragomán részt vettek Szombathelyen a bolgár Vörös-Kereszt Egylet javára rendezett ünnepségen, ebből az alkalomból a főkonzul Ferdinand cár nevében a vashonvéd-gyűjtésre 1000 koronát adományozva 1 aranyszeget vert a szoborba, további 1000 koronát pedig a város szegényeinek juttatott. A köznyelv által „Vasvitéz”-nek elnevezett emlékmű főtéri pavilonját nem sokkal a világháború befejezése előtt bontották le. A szombathelyi szobor maradványai a soproni múzeum raktárából 2014-ben kerültek vissza a Savaria Múzeumba.