Koncz Endre

Budapesten az ifjúság volt az 1956-os forradalom zászlóvivője. Mivel Szombathelyen akkor még nem volt felsőoktatási intézmény, a vasi megyeszékhelyen az egyetemisták szerepét a középiskolai tanárok és diákok vették át. Koncz Endre, a Savaria Gimnázium tanára az elsők között csatlakozott a tavaszi értelmiségi mozgalomhoz, a budapesti Petőfi Kör mintájára helyben megszervezett Vasvári Pál Körhöz, amelynek egyik aktív résztvevője, előadója volt. A forradalom kitörésekor tagja lett a Vas Megyei MDP „értelmiségi bizottságának”, és a budapesti hírek megérkezése után Welther Károly ügyvéddel a szovjet katonai parancsnokságra ment, ahol a nyugalom fenntartásáról és a fegyveres összetűzések megakadályozásáról tárgyaltak. Október 27-én Koncz Endrét beválasztották a Megyei Nemzeti Bizottság elnökségébe. A Püspökvár előtti tüntetés után sikerült a megkezdődött könyvégetést megakadályoznia. A Megyei Nemzeti Bizottságból való kilépése után a Nemzeti Parasztpárt jogutódjaként megalakult „Petőfi Párt” Szombathelyi Szervezetének elnökévé választották. A párt számára politikai programot fogalmazott meg és azt a november 2-i ülésen előterjesztette. Koncz Endrét Fő tér 16. sz. alatti lakásán, november 4-én a szovjet hatóságok letartóztatták, majd deportálták. Ungvárról december 12-én szabadult és folytatta tanári munkáját. 1957. március 10-i ismételt letartóztatását követően „a népi demokratikus államrend elleni folytatólagos gyűlöletre izgatás” vádjával állították bíróság elé. Első fokon a Fővárosi, majd másodfokon a Legfelsőbb Bíróság 1 év börtönre és 3 év jogfosztásra ítélte