Nagy Károly

Nagy Károly frank király 791-ben háborút indított a Kárpát-medencét megszállva tartó avarok ellen. Hadba vonulását megelőzte egy János isztriai herceg által Itáliából kiinduló figyelemelterelő támadás. Valószínű ennek következményeként az avar sereg elvonult a Kisalföldről, mert a birodalmi évkönyv szerint „mire a folyó mentén felvonuló csapatok a Rába torkolatáig jutottak, már nem volt kivel megütközni”. Az 52 napos hadjárat alatt a krónikák szerint nagyobb csatára nem került sor. A bal parton vonuló szászok és frízek Meginfred kamarás vezetésével északnyugat felé, a jobb parton haladók az uralkodó irányításával délnyugat felé, Sabarián keresztül (per Sabariam reverti statuit) tértek vissza a birodalomba. Nagy Károly kerülőnek látszó visszavonulási útja nem lehetett véletlen, ugyanis Sabariát nemcsak a Sulpicius Severus által írt Márton életrajzból ismerhette, hanem tanítómestere, Alcuin apát által írt műből is tudhatott arról, hogy védőszentje, Márton „pogány szülőktől Pannonia vidékéről, Sabaria városából származott.” A Rába torkolattól a frank sereg a római utat követve vonult a mai Sárvárig. Itt kelt át a Rábán, majd a nyílegyenesen Savariába vezető úton jutott el az egykori római városba. A mai Sági utca vonalában, a Szent Márton templom és a volt domonkos kolostor déli oldala mentén vezető úton november első napjaiban érkezhettek meg. Milyen látvány fogadta a frankokat? Pannonia egykori székhelye lehangoló képet nyújthatott. A bevonuló frank király és katonái láthattak összeroskadt és növényzettel benőtt épületeket, de a nagy középületek egyike-másika még felismerhető állapotban volt. Állhattak még a hatalmas gránit oszlopok, a márványszobrok és felismerhető volt a város szerkezete, az utcák bazaltköves burkolata. Állnia kellett még az egykori városfalaknak. A frankok minden bizonnyal emberekkel is találkoztak és a települést nyilván az ő segítségükkel is tudták azonosítani. A látogatás emlékére 2019-ben a Rumi Rajki Műpártoló Kör a Szent Márton temető falán domborműves táblát helyezett el.