Herzan

Franz Herzan-Harras püspök 1735-ben Prágában született. Bölcseleti tanulmányait szülővárosában a jezsuiták vezetése alatt végezte. Rómában a szent Apollinar Kollégiumban a hittani előadásokat hallgatta, majd ugyanezen intézetnél tanulmányi felügyelő lett. Itt kötött barátságot a szintén ott tanuló Szily Jánossal. Huszonnégy évesen lett kanonok, majd a prágai káptalan dékánja. Apáti kinevezése után, 1770-ben Mária Terézia császárnő a Pármai követség vezetésével bízta meg. A római legfelsőbb törvényszéknél Ausztria ülnöke lett. 1777-ben „valóságos belső titkos tanácsos”-i címmel tüntették ki és a római udvarnál Bécs teljhatalmú minisztere lett. A császár előterjesztésére jeruzsálemi szent keresztről címzett koronabíbornokká nevezték ki. Róma francia megszállásakor először Grazba, majd a francia csapatok közeledtére barátjához Szombathelyre menekült. Ekkor Rómából Szily püspök épülő székesegyházának ajándékokat hozott. Pietro Cortona ”Szent Pál visszanyeri látását” festményének másolata a szentélyben, Guido Reni „Szent Mihály arkangyal” képét a káptalani sekrestyében őrzik. A béke helyreállta után Herzan visszatért Rómába. 1799 novemberétől - 1800 márciusáig a velencei konklávén tartózkodott és tevékenyen részt vett VII. Pius pápává választásában. Szily János halála után szombathelyi püspökké nevezték ki. Egyházmegyéje kormányzását 1800 novemberében vette át. Szombathelyre költözésekor hozta palotájába a napjainkban csak „Herzan könyvtárként” ismert könyvgyűjteményt és ennek részeként a ritkaság számba menő híres Piranesi metszet sorozatot, számos katakomba szent ereklyéit és más műkincseket. Regnálása idején folytatta a székesegyház építését, amelynek szobrászati műveit Procop Fülöp bécsi művésztől rendelte meg. Püspökké választása után is tevékenyen vett részt a monarchia diplomáciai ügyeinek intézésében. 1804-ben is Bécsben, I. Ferenc udvarában tartózkodott, amikor szívrohamban elhunyt. A szombathelyi székesegyház kriptájában június 11-én helyezték végső nyugalomra.