Gróf Mikes János

Gróf Mikes János Erdélyben, a háromszéki Zabolán, 1876-ban született. A teológiát Innsbruckban végezte, ahol 1899-ben szentelték pappá. 1906-tól Székelyudvarhelyen volt plébános, majd főesperes. Nevéhez kötődik a Székelyudvarhelyi Katolikus Gimnázium alapítása. 1911. november 15-én szombathelyi püspökké nevezték ki. A püspöki székesegyházat és a püspöki rezidenciát művészileg restauráltatta, Zala megyében több plébániát alapított. 1913-ban Toursból az egyházmegye védőszentjének, Szent Márton püspöknek földi maradványaiból ereklyét szerzett, és az azt őrző hermát országos ünnep keretében helyeztette a székesegyház általa készíttetett márványoltárára. Napilappá fejlesztette a „Szombathelyi Újság” című lapot, megalapította az Egyházmegyei Takarékpénztárt és a „Martineum” könyvkiadót. 1927-ben egyházmegyei zsinatot tartott. Szombathelyen letelepítette a Szalézi férfi és az Annunciáta női szerzetesrendet. Közismertek voltak legitimista nézetei. IV. Károly király első visszatérésekor, 1921-ben a szombathelyi püspöki palotából indult budapesti tárgyalásaira. Almásy László Afrika-kutatót expedícióinak megszervezésében számottevően támogatta. Az Innsbrucki Egyetem doktorává és címzetes érsekké választották. 1935-ben egészségi állapotára hivatkozva lemondott a megyés püspökségről és 1945-ben bekövetkezett haláláig a répceszentgyörgyi püspöki kastélyban élt. Sírja a szombathelyi székesegyházban van.