Bertalan Lajos

Bertalan Lajos pályáját a Győr-Sopron-megyei Hírlap újságírójaként kezdte. Az irodalom iránt elkötelezett fiatalember 1951-től tagja volt a győri írócsoportnak, de „Kocsikerék” című verséért eltiltották a publikálástól. Az 1956-os forradalom előtti napokban az ő szerkesztésében jelent meg a „Jövendő” című irodalmi, művészeti, tudományos folyóirat egyetlen száma. 1956. november 4-étől betiltásáig volt a „Hazánk” című újság munkatársa. 1957. március 1-jén a Révfalui Állami Általános Iskolában letartóztatták, a „Hazánk”-ban megjelent „Ne bántsd a magyart” című cikkéért izgatás vádjával három év börtönre ítélték. Szabadulása után a kunszigeti termelőszövetkezet könyvelőjeként dolgozott. 1963-ban lett a Vas Népe kulturális rovatának újságírója, de olyan ember volt, akit minden érdekelt, ami körülötte történt. Az élet olyan apró rezdüléseit írta meg élményként, amelyeket mások, talán észre sem vettek. Az eltűnőfélben lévő falusi életformáról, olyan „tudósításokat” írt, amilyeneket azokban az években csak a legjobbak írtak Magyarországon. De igazi eleme a kulturális élet eseményeiről való tudósítás volt. Tagja lett a Szombathelyen 1963-tól megjelenő „Életünk” című folyóirat szerkesztőségének, majd alapító tagja és főmunkatársa volt a „Tér-Kép” című független nyugat-dunántúli hetilapnak, amely 1988. december 22. és 1990. június 28. között jelent meg. Bertalan Lajos 65 évesen bekövetkezett halálának napjáig az 1956-os forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyei eseményeit feldolgozó „Emlékkönyv” szerkesztésén dolgozott. Tisztelői, barátai 1990. november 27-én, Szombathelyen a Jáki úti temetőben kísérték utolsó útjára.