Knébel Ferenc

Az ikervári születésű Knébel Ferencet tekintik a vasi fotográfia megalapítójának. Az 1868-ban született fiatalember gyógyszerészetet tanult, de pályát változtatva fényképészműtermet nyitott Szombathelyen. A fotográfiatörténet a portréfényképezés legjelesebb képviselői közé sorolja. Több tucat hazai és külföldi kitüntetést nyert. London, München, Bécs és Párizs seregszemléi után, zsánerfotóival elnyerte az 1893-as Chicagói világkiállítás fotográfiai fődíját. Elismerésként 1895-ben Ferenc Józseftől megkapta az „udvari fényképész” címet. Fia, Jenő és unokája, Riza is követte a mesterségben. Knébel Ferenc és utódai már-már missziószerűen fényképezték a vasi műemlékeket és a századforduló létesítményeit. Az általuk készített fotográfiák Szombathely és Vas megye történetének felbecsülhetetlen értékű képi dokumentumai. Knébel Ferenc huszonöt éven át volt szombathelyi tanácsos és vasvármegyei közigazgatási bizottsági tag. A család 1910. november 28-án éppen Ferenc nevű fiuknak a megyei közgyűlés aljegyzőjévé való megválasztását ünnepelte volna , amikor a megőszült fotográfus 75 évesen agyvérzést kapott és elhunyt. A szentmártoni temető családi sírboltjában az ismerősök és barátok nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra.