Majthényi Károly

Majthényi Károly szobrászművész 1941-1946 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc növendékeként tanult. Az ötvenes években rajztanár, majd szakfelügyelő volt Sárváron. Szombathelyre kerülve lelkes híve és részese lett a Szombathelyi Tanítóképző Tanárképző Főiskolává alakításának, amelynek Rajz Tanszékén másfél évtizeden át tanította a hallgatókat. Kevesen tudják, hogy alapítója, és első szerkesztője volt a főiskola irodalmi és tudományos ifjúsági lapjának, a „Jelentkezünk”-nek, amely bemutatkozási és publikációs lehetőséget adott számos fiatal tehetségnek. Majthényi műveivel rendszeresen jelen volt önálló és kollektív tárlatokon. Szobrászatában a klasszikus ihletettségű, esetenként antik tematikát feldolgozó bronz és kő kisplasztikák domináltak, de megrendelésre realista felfogásban, a magyar történelem és művészet kiemelkedő alakjainak emlékére, számos alkotást is készített. Szombathely közterein „Körtánc” és „Ünnepi menet” című kompozíciói, valamint Markusovszky Lajost és Szabolcs Zoltánt, Sárváron Petőfi Sándort megörökítő mellszobra áll. A vasi képzőművészek 1945 után egy művésztelep kialakításának tervével kezdtek hozzá a zsennyei kastély helyreállításához. Majthényi Károly a kezdeményezéssel egyetértve, 1950-től annak élére állva, budapesti kapcsolatait felhasználva, a Zsennyei Művésztelepet országos hírű intézménnyé fejlesztette. A Szombathelyen, 1990. november 29-én, élete 77. évében elhunyt művész halálának évfordulóján, a zsennyei kastély falán, tiszteletére emléktáblát helyeztek el.